Nagy ívben kerülni kell a tiszafát

Húsos, vibrálóan zöld tűlevelei között most piroslik a legjobban a termés a tiszafán. Számos helyen nő – Székesfehérváron is találkozhatunk vele közterületeken. De dísznövényként ültetik a kertekben is. Igénytelen és a kártevők sem igen támadják meg – talán nem véletlenül. Mindenki jobban teszi, ha kerüli, főleg, ha gyermekkel, kutyával él együtt. A minap kezembe fogtam a terméséből párat, amely gumicukorszerűen fényes és piros, nem csoda, hogy a kisgyerekes szülők rettegnek tőle. A közelmúlt városi legendáriuma szerint egy kisgyerek lenyelt belőle három bogyót is, s amint ez kiderült, azonnal rohantak vele a kórházba. Baja azért nem lett tőle, mert nem rágta szét a bogyóban lévő rendkívül mérgező magokat, így azokat ki tudták mosni a gyomrából.

Lencsés Rita gyógynövényszakértő szerint a szakcikkek is alátámasztják, hogy noha a tiszafának legtöbb része mérgező, a magköpenye azonban nem, azt még a madarak is szívesen megeszik, a magok pedig emésztetlenül pottyannak ki. Állítólag a mag rettenetesen keserű, ezért ha véletlenül be is veszi a gyerek a szájába, kiköpi – így figyelmeztet a tiszafa a halálos veszélyre. Ez alighanem sokak életét mentette már meg. De nem csak a magja veszélyes, a levelei is épp olyan mérgezőek – nem csak friss, de száraz állapotban is! Ez a növényevő háziállatok tartói szempontjából különösen fontos információ: a lovak, szarvasmarhák, sertések számára ugyanis halálos méreg!

Érdekes adalék, hogy a közönséges faj mellett van egy arra nagyon hasonlító amerikai változat, melynek kérgéből sejt­osztódást gátló anyagot tudtak kivonni. Ez az anyag emlő- és petefészek-daganatok kezelésében kapott fontos szerepet az orvoslásban.