Neheztelő kirándulók a Pákozdi Pagonyban?

Kirándulást szerveztünk a minap a pákozdi vadasparkba, hogy megtudjuk, éheznek-e az állatok, használhatatlanok-e az utak, s tényleg olyan „rettenetes, gazos, rendezetlen” az arborétum, mint ahogyan azt panaszlevelében négy alföldi nyugdíjas megfogalmazta. Tekintve, hogy a Velencei-tó térségének turizmusa jelenleg éppen eléggé szenved, arra gondoltunk, hogy ha csak a pár héttel ezelőtti hibátlan, rendezett helyzetet vesszük alapul, akkor nem engedhetjük meg azt, hogy hamis, alaptalan állítások tegyék tönkre az ottani komoly évtizedes környezeti munka eredményeit.

A 65–75 évesekből álló kis csapat – akik közt pacemakeres is volt – egy fárasztó közeli túra után érkezett a parkba. A belépés után a kirándulók tiszta, rendezett úton juthatnak el több pontra is: a múzeumhoz, az állatok kifutóihoz vagy a tágas parkba, az erdei iskola előtti térre. Mi ottjártunkkor babakocsis családokkal is találkoztunk, akik minden megerőltetés nélkül tolták a kocsit.

A panaszosok mégis úgy látták: „Rendes út sem létezik, botorkálva lehet csak előremenni.” S azt is írták: „Alig tudtunk visszavánszorogni az emelkedőn, ahol egy darab pad sem volt, ahol meg lehetett volna pihenni pár percre, de pl. szemetes sem!!!” Nos, az igazság az, hogy úton-útfélen padok mindenhol, a leghosszabb pad nélküli szakasz mondjuk 100-150 méter lehet a kifutókig. Szemetesek, kutak, árnyékos kiülők szabdalják a környezetet, melynek parkjában egy pergolás padsor is található, elektromosáram-vételi lehetőséggel, villannyal, vízzel. Kár, hogy ezt bizonygatni kell, mondja Tóth Anna, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. közjóléti és turisztikai előadója, hozzátéve: erről mindenki meggyőződhet a maga szemével. Mértani pontossággal vágott füvesített dombok, pályák mellett pár hete még tobzódóan színes méhlegelő is helyet kapott – amelyet már csak azért sem nézhetett senki gaznak, mert több helyen tábla hívta fel rá a figyelmet, és körülötte precízen rendezett park tette egyértelművé: gondos kezek munkája látható itt.

Ám mivel ez egy arborétum, amely közel 100 hektáron terül el, így várható, hogy egy kellemesen fárasztó kirándulás lesz a vége. A terület rendkívül gazdag faunával rendelkezik, melynek környezeti fenntartása a Vadex szakmai felügyelete alatt zajlik. A vadasparkban őshonos vadak, valamint madárfajok élnek, továbbá kilátó, erdei iskola, tárlat, 1,2 kilométeres erdészeti tanösvény teszi színessé a helyszínt. A növényzet is teljesen természetes – honos fajokkal: s hogy megőrizzék e ritka, jellegzetes helyi flórát, természetközeli kezelést alkalmaznak. Az erdőgazdálkodás tehát kimerül a veszélyes egyedek kivágásában, az egészséges folyamatok segítésében.

– A látogatók kényelme is fontos szempont, vagyis sok területet kaszálunk, ahol sétálni, piknikezni lehet. De a kaszálásnál is odafigyelünk arra, hogy az adott területen milyen növényfaj virágzik, vagy az adott virághoz milyen rovarok tartoznak, milyen táplálkozási viszonyok vannak, tehát a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartjuk – mondja az előadó, s közben sétálunk az állatokhoz. A panasz, hogy az itteni állatok éheznek, ugyanis különösen érzékenyen érintette a fenntartót, mert, ahogy Anna fogalmaz, az állatokat nagyon jól tartják, külön vadgazdálkodással megbízott alkalmazott foglalkozik velük, a takarmányozásukkal.

Erről mi magunk is meg­győződhettünk. Életvidám, kíváncsi, egészséges egyedek élnek a vadaspark gondozásában. A fáradtság pedig – amit a panaszosok részéről tapasztalhattunk a levélben – nem lehet ok arra, hogy a térség egyik legszebb és valóban szívvel-lélekkel gondozott ékkövét besározzák.