37. rész

2021.08.28. 07:00

Az én kedves kis falum – Sárszentágota

Fejér megye déli részén, a 63-as főút mentén fekszik, keleti része a Közép-Mezőföld kistájban, míg a nyugati része a Sárvíz-völgy kistájban helyezkedik el, településrésze a 4 kilométerre fekvő Felsőkörtvélyes. Az egykori mocsár és lápterület – mely a település nevében szereplő „sár” előtagra is utal – ma már kultúrterület.

Déri Brenda

Első latin nyelvű említése 1334-ben íródott Sancta ­Agatha alakban, amelyből eredeztethető a településnév is, a falu középkori templomának védőszentjére, Szent Ágotára utal. Mai nevét a község 1898-ban kapta.

A régészek, történelemkutatók számos alkalommal végeztek itt kutatást. Régészeti szempontból Sárszentágota térségében a neolitikum időszakából egyetlen szórványtárgy került elő, melyet a Szent István Király Múzeumba szállítottak. A Római Birodalom idején fontos területnek számított, mivel közel volt Tác-Gorsiumhoz. Akkoriban ugyanis megfigyeléseket végeztek a Duna mentén, és a jelződombok kiépítésével adták le harci jelentéseiket az alcsászári központnak, melyek füst és fényjelzések voltak. Sárszentágotán ilyen jelződomb található, amelyen a középkortól kezdve keresztény katolikus templom épülete található.

Rendezett faluközpont, felújított művelődési ház: jó itt élni!
Fotó: Elekes Gergő / Feol.hu

Csukás György régész megállapította, hogy a templomdombhoz közeli területen egykor temető helyezkedett el, ahol szórhamvas sírokra utaló kerek hamus foltok kerültek elő, mely annyit jelent, hogy nem urnába temettek. A rómaiak 433. után a terepet az új hódítóknak, Attila hunjainak adták át, majd azt követő évszázadban Itália felé vándorló germánok, gótok, szvébek, longobárdok jelentek meg itt. A X. században megtelepedett magyarság birtokába vette a települést, mely a későbbiekben kiegészült nagyszámú besenyő népességgel. Ami a település természeti adottságait illeti, befolyásolta a Sárvíz csatorna, a szikes tavak, amelyek mentén sziksófű, sóballa, magyar palka, bajuszpázsit népesíti be a természetvédelmi területet.

A világháborús emlékművet 1925. augusztus 25-én avatták fel
Fotó: Elekes Gergő / Feol.hu

Több madártani kutató foglalkozott az itt fészkelő és vonuló madárfajok vizsgálatával, mivel a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő vizes élőhely több védett madárfaj fészkelő- és vonulási helyszíne.

A török időkhöz visszakanyarodva, Hiemer Sebestyén 1740 körül kápolnát épített ide, melyet a jezsuiták 1753-ban templommá bővítettek. 1940-től önálló lelkészség, majd plébánia üzemel Sárszentágotán.

A Szent Ágota-emlékhely reményt és hitet nyújt a mellrákban szenvedőknek
Fotó: Elekes Gergő / Feol.hu

A templom kertjében az önkormányzat által 2013-ban létrehozott Szent Ágota-emlékhely reményt és hitet nyújt a mellrákban szenvedőknek vagy az abból felgyógyult emlőbetegeknek. Ez a kegyhely lett az olvasóink által megszavazott legjellemzőbb épített öröksége is a falunak. Szent Ágota szűz és vértanú a keresztény ókor leghíresebb szentjei közé tartozik. Legendája szerint Quintianus helytartó feleségül kérte, de ő visszautasította az ajánlatot, mert egész életét Krisztusnak szentelte. A keresztényellenes Decius császár letartóztatta és börtönbe vetette, ahol kínzások sorát kellett kiállnia a lánynak, még a melleit is levágták, majd ezt követően megjelent előtte Szent Péter és meggyógyította. A csodát figyelembe se véve folytatták a lány gyalázását és kínzását, aki 250-ben meghalt a börtönben. A felállított emlékhelyen minden év májusában ünnepi mise, Szent Ágotához köthető előadások, prevenciós szűrővizsgálatok keretében megemlékezést tartanak. A Szent Ágota-emlékhely mellett Sárszentágota általános iskolájának udvarán található az 1848–49-es emlék­oszlop, mely a szabadságharc szent­ágotai katonáira emlékezik. Illetve a településen I. és II. világháborús emlékmű található, melyet 1925. augusztus 25-én avattak fel Kallós Ede szobrászművész alkotásaként az I. világháborúban elesettek emlékére. Ezt egészítették ki emlékfallal, amely a II. világháború hőseinek emlékét örökíti meg.

 

Maga a nyugalom szigete a Sárvíz melletti kis falu

A természet lágy ölén fekvő település, ahol a lélek is megpihen. Esős napon, és ami a járműforgalmat illeti, csúcsidőben látogattunk el ide, ahova megérkezvén valóban megnyugszik az ember. Nem tévednek a falubeliek.

Sashalmi Györgyné
Fotó: Elekes Gergő / Feol.hu

Sashalmi Györgynét, aki a helyi nyugdíjasklub vezetője, ide kötik a gyökerek. Legkedvesebb emlékeként azokat az ünnepségeket említette, amelyeket a község védőszentje, Szent Ágota tiszteletére rendeztek. Az eseményre minden év májusában kerül sor, ahol a nyugdíjasok is rendszeres fellépők.

Balogh Mónika
Fotó: Elekes Gergő / Feol.hu

Balogh Mónika, a művelődési ház vezetője szintén tősgyökeres sárszentágotai, jelenleg is itt él családjával, amellyel rendszeresen kirándulnak a környéken lévő tájvédelmi körzetben:

– Nagyon szeretem a természet közelségét, és a településünket hatalmas erdő veszi körül. Remek kirándulási lehetőségeket nyújt, amit a családdal szeretünk is kihasználni – mondja Mónika.

Handa Soma
Fotó: Elekes Gergő / Feol.hu

Handa Soma gyakran feltűnik a színpadon egy-egy közösségi rendezvényen, hogy zenéjével szórakoztassa a népet, legutóbb épp egy esküvőt tartottak, amelyen muzsikált:

– Azért szeretek itt élni, mert ez a nyugalom szigete. Nagyon kedves kis település, tele sok jó emberrel, éppen ezért nagyon jó a közösségi élet is. Mindenki összetart.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában