Már elkerülhetetlen a víz pótlása a Velencei-tóban

Vizsgálja a műszaki megoldás lehetőségeit a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a Velencei-tó vízmennyiségi problémájának kezelése érdekében. Kérdésünkre – amely a lehetséges megoldások műszaki-szakmai részleteire vonatkozott –, Lakatos Edina sajtószóvivő válaszolt.

„Amennyiben a rendelkezésre álló művek szükséges mértékű átalakítása teljesül, úgy a rendelkezésre álló, fel nem használt vízkészlet hasznosítására nyílik lehetőség”, írta, majd a fejlesztés DRV Zrt. részéről ismert szakaszait ismertette. Ezek sorában elsőként – rövid távú megoldásként – ideiglenes vízátadás szerepel a jelenleg fel nem használt vízkészlet terhére napi három- és ötezer köbméter vízmennyiségben a társaság üzemeltetésében lévő rákhegyi (kincsesbányai) vízbázisból. Végleges, azaz hosszú távú megoldásnak a Fejérvíz Zrt. üzemeltetésében lévő csóri vízbázis többletkészleteinek átvezetése mutatkozik a Velencei-tó irányába, mert ez már napi 20 ezer köbméternyi vizet jelent. Ugyancsak hosszú távon kell gondolkodni azon, hogy el kell végezni a Velencei-tó térségében lévő víztározók rekonstrukcióját az illetékes vízügyi igazgatóság gondozásában, a vízpótlási lehetőség megteremtése mellett. A szakmai válasz aláhúzza, hogy bármely megoldás valósul meg, nem sérülhet a DRV Zrt. felhasználói vízigényének kielégítése.

Egyébként ami az utóbbi hetekben történt, abban kevés volt a rendkívüli, még kevesebb a váratlan, hiszen lapunknak már hónapokkal ezelőtt beszéltek arról szakemberek, hogy halpusztulás sem zárható ki, ha nem lesz több csapadék és tovább apad a tó. Talán csak arra számítottak kevesen, hogy ez ilyen gyorsan, már a nyár első felében bekövetkezik. Egy olvasónk eljuttatta szerkesztőségünk részére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Velencei-tóra vonatkozó, úgynevezett vízgyűjtő gazdálkodási tervét. Ebben már tizenegy évvel ezelőtt (!) szerepelt, hogy „az éghajlatváltozás a magyar társadalmat, a nemzetgazdaságot és a vizek célként megjelölt állapotát fenyegető, cselekvésre kényszerítő tényező.”

A 223 oldalas tanulmányt egy újságcikkben nyilván nem lehet minden részletre kiterjedően idézni, azonban tanulságos az a szakasz, amely arról szól, a szakemberek már egy évtizede látták, mi következik. (Talán akkor meg lehetett volna előzni azt, ami a Velencei-tóval történt, de ebben a kérdésben nem leszünk döntőbírók.) Nézzük inkább, mit írtak 2010-ben:

„A tudományos elemzések alapján várható, hogy az elkövetkező évtizedekben jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti a természeti értékeinket, a vizeket, az élővilágot, az erdőket, a mezőgazdasági terméshozamokat, az építményeinket és a lakókörnyezetünket, valamint a lakosság egészségét és életminőségét. Az európai és hazai modellkutatások azt valószínűsítik, hogy Magyarországon az éghajlatváltozás hatására módosulhat egyrészt az országban rendelkezésre álló vizek mennyisége, másrészt minősége is.”

Néhány sorral lejjebb pedig ez szerepel:

„A korábbinál kisebb nyári csapadék és jelentősebb potenciális párolgás hatására a nyári kisvizek számottevő csökkenése prognosztizálható, amely jelentősen csökkentheti a tározás nélkül hasznosítható felszíni vízkészleteket. A tározók méretét korlátozhatja a feltöltésüket meghatározó téli időszak szélsőségei, illetve a párolgás-növekedés miatt bekövetkező vízveszteség. Hasonló okok miatt csökken a tavak természetes vízkészlete is. Azaz a jövőben, a tavakban gyakrabban fog előfordulni tartósan alacsonyabb vízállás. A kisebb vízmennyiség miatt a vizek öntisztuló képessége csökkenhet, ilyen módon egyes szennyezések lebomlása lassabban megy végbe. Az aszály előfordulásának valószínűsége Magyarország egyes területein növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt években a mérsékelt aszály előfordulásának valószínűsége – feltehetően az egyre markánsabban jelentkező klimatikus változások jeleként és következményeként – minden évszakban jelentősen nőtt, és emellett a tavaszi és téli időszakokban a rendkívüli aszályok előfordulásának valószínűsége is nagyobb lett.”

A Velencei-tó mellett jelenleg a pátkai és a zámolyi tározók vízszintje is nagyon alacsony, a fehérvárcsurgói tározó a kivétel, elsősorban az utóbbi időben elvégzett munkálatoknak köszönhetően.