Tornadresszben is jöhetnek – Izgalmas közösségi tér körvonalazódik Sárbogárdon

Sárbogárd modern könyvtárépülete, a Madarász József Városi Könyvtár a település átalakulóban lévő fő terén, a Hősök terén található a művelődési ház és a polgármesteri hivatal mellett. A régi könyvtár sincs oda messze, az Ady Endre utca 105. alatt várja jobb sorsát. Nem is kell már sokáig várakoznia, hiszen tart a felújítása, ősszel elkészül. Forrást a fejlesztésre a Zöld Város építési beruházás című projekt révén szerzett az önkormányzat, 76 millió forintot. Izgalmas közösségi tér körvonalazódik, egyfelől csendes sportfoglalkozások helyszíne lesz a ház, olyanoké, amelyeknek nem túl nagy a helyigénye, s nem követelnek meg sok eszközt – például a jóga –, másfelől egy helytörténeti kiállítótér alakul állandó kiállítással és időközi tárlatokkal.

Novák Kovács Zsolt alpolgármester a Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium igazgatóhelyettese, földrajz és történelem szakos tanár, a Sárbogárdi Múzeum Egyesület elnöke. A helytörténeti gyűjtemény kapcsán utóbbi minőségében beszélgettünk vele.

– Az egyesület 2009-ben alakult meg, ahogy a neve is mutatja, azzal a céllal, hogy legyen Bogárdnak egy olyan kiállítóhelye, ahol be tud mutatkozni múltjával, történetével, kultúrájával – mondta az elnök.

Novák Kovács Zsolt elmondta, hogy már a hatvanas évek végén fölmerült, kellene egy állandó kiállítóhely. Később, a rendszerváltozás idején alakult egy városszépítő egyesület, szintén múzeumi, helytörténeti törekvésekkel. Mindezt azért jegyezzük föl, hogy világossá váljék, egy sok évtizedes szándék készül megvalósulni! Az anyagi forrás előteremtésében a fent említett projekt segít, a pályázat jellege miatt szükséges félig közösségi sportteret csinálni a házból. Novák Kovács nem bánja a kettős hasznosítást. Feltett szándék ugyanis, hogy még az edzőtermi részek falát is helytörténeti képek, információk ékesítsék: legyen mit nézniük a jógázóknak a hosszan kitartott gyakorlatok alatt! A két egység közönsége, ha ügyesek a mindenkori szervezők, könnyen összekeveredhet.

A kiállítóhely legnagyobb tere előadások helyszíne is lehet. – Reméljük, hogy sikerül olyan programokkal megtölteni, ami vonzó lehet. Be kell vallani őszintén, Bogárdon ezek a kulturális rendezvények egy törzsközönséget mozgatnak meg igazán – mondta Novák Kovács Zsolt. – Van egy 30-50 fős közönség, akik majdnem mindig mindenhol ott vannak. Újakat behívni nagyon nehéz. Alkalmilag, ha van egy jó hívónév, akkor igen, de rendszeressé tenni ezt nehéz. Azelőtt jellemző volt az, ha volt egy kiállítás, akkor az iskolások is meglátogatták, most elvétve csak. Nincs nagyon kötődése a helyi pedagógusoknak ehhez a témakörhöz. Nyilván ebben szerepet játszik az is, hogy sok nem bogárdi kötődésű tanár is dolgozik itt, illetve az is, hogy – szoktam a gimnáziumi kollégáimnak is mondani – az értelmiségi szerepet nem nagyon töltik be a helyi tanárok. Nem mutatják fáklyavivőként, hogy merre kéne menni. Ez a hagyományos értelmiségi szerep nincs meg, ez hiányzik a rendszerből. Nálunk, a Múzeum Egyesületben – 32-en vagyunk –, az átlagéletkor bőven 60 év felett van. Nagyon nehéz a fiatalokat behúzni. Próbálok mindig a gimin keresztül keresni gyerekeket segítőnek. Érdekes, ha hívom őket, hogy rendezzünk be egy kiállítást, akkor lelkesen ott vannak, illetve akkor jönnek még el a rendezvényekre, ha van valamilyen személyes kötődésük, egy családi emlék vagy más – mondta.

A leendő kiállítóhely leendő kiállításaihoz sok minden rendelkezésre áll már. – Amikor elkezdődött az egyesület működni, kaptunk egy átmeneti helyet a régi községházában. 2011-ben egy állandó tárlat magját sikerült összeraknunk, mégpedig a Mészöly család hagyatékából. A Mészölyök bogárdi származásúak. Akármerre vannak az országban családok Mészöly vezetéknévvel, mindnek a gyökerei ide nyúlnak vissza, Bogárdra. A focista Mészölyöktől kezdődően Mészöly Miklós íróig. Ezért is gondoltuk azt, hogy a Mészöly-örökséget fölvállalnánk – mondta az elnök; korábban egy Mészöly-leszármazottól családi bútorokat kaptak ajándékba, illetve elkészítették Mészöly Géza-festmények reprodukcióit.

Az időszaki tárlatok alapjait korábbi történeti kiállítások anyagi adhatják, mindig továbbfejlesztve, évfordulókhoz kapcsolódón. Rengeteg néprajzi anyag is várja, hogy kiállítási tárgy legyen. Ezen túlmenően Sárbogárdról elszármazott művészeket is szívesen visszahívnának kiállítani, alkotni. A tervek között szerepel egy sárbogárdi művészek alkotásaiból álló kiállításrész létrehozása, amely olyannyira szerteágazó lenne, mint amilyen inspiráló minden sárbogárdi és környékbeli múzeumlátogató számára.

Az elnök elmondta, szeretné, ha élő lenne a múzeum, ha foglalkozások sűrű helyszínévé válna. Ennek érdekében az egyesület együttműködik a helyi néptáncosokkal, kézművesekkel.