Lezajlott a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat hetedik tehetségkonferenciája

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat hetedik tehetségkonferenciája A tehetség befogadó támogatása címet viselte. Az online tanácskozás fókuszában a befogadás, a befogadó támogatás szerepelt.

Kis-Jakab Éva, a Móri Gárdonyi Géza Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusa az autizmus-spektrumzavar tüneteit, kognitív háttereit, a terápia alapjait ismertette hallgatóságával.

Az autizmus okairól szólva kiemelte: genetikailag erősen meghatározott, kialakulásában valószínűleg külső tényezők (az apa magas életkora, a légszennyezettség, az anya dohányzása) is szerepet játszanak, de ez a terület folyamatos kutatások tárgya. Biztosan nem okoz autizmust a védőoltás, a szülői nevelési mód, a pszichés trauma. Mai ismereteink szerint az autizmus egy egész életen át tartó állapot, és gyógyszeres, orvosi kezeléssel nem változtatható meg. A világstatisztikák azt mutatják, hogy 88-ból 1 gyermeket érint, hazánkban az autizmussal élők száma 100 ezer körül mozog.

Az autista gyermek nem, vagy ritkán használ szemkontaktust – sorolta a tüneteket Kis-Jakab Éva. Fogdossa, pörgeti, zörgeti a tárgyakat; szakadatlanul ugyanarról a témáról beszél; visszhangszerűen utánozza a beszédet. A számára kívánatos tárgyhoz mások kezét húzza; tiltakozik a változás ellen; mások szándékait, érzelmeit gyakran nem érti meg, emiatt közömbösnek tűnhet; egyoldalúan kommunikál, a válaszra nem figyel. Tevékenységéből hiányzik a fantáziadús szerepjáték; nem játszik gyerekekkel, csak ha felnőtt erőlteti, segíti; kerüli a kortárskapcsolatokat, szokatlan mozdulatai vannak (például kezével repdes, lábujjhegyen jár); szó szerint értelmezi a mondatokat; nem érti a viccet, az iróniát.

Az autisztikus triász szerint minőségi eltérés mutatkozik az autista gyermek rugalmas viselkedésszervezésében, szo- ciális megértésében és viselkedésében, valamint kommunikációjában. Triászon kívüli jellegzetességek lehetnek a szokatlan szenzoros ­reakciók (atipikus túl- vagy alulérzékenység bizonyos ingerekre, élménykereső viselkedés), az egyenetlen képességprofit, illetve a szigetszerű képességek.

Az autizmus-spektrumzavar egységes diagnosztikus kategória – fejtette ki a gyógy­pedagógus. A tüneteket az újabb kutatások tükrében mindössze két csoportba sorolják: minőségi eltérés a szociális, kommunikációs készségekben, valamint rugalmatlan, repetitív (ismétlődő) mintázat az aktivitás, a viselkedés és az érdeklődés terén.

Az autizmusban érintett emberek elképesztően színes egyéni képet mutatnak. Személyenként más mélységben érintett naiv tudatelméleti sérüléssel, a végrehajtó működés és a rugalmas gondolkodás zavarával, illetve más értelmi képességekkel, szenzoros ingerfeldolgozással. Más és más személyiséggel, támogató családi háttérrel rendelkeznek, így másként reagálnak stresszes helyzetben vagy örömükben.

Kis-Jakab Éva végezetül a terápia legfontosabb területeiről szólva hat fontos fejlesztési gócpontot hangsúlyozott: a társas megértés és viselkedés fejlesztését, a kommunikáció, a kognitív készségek, az önállóság és önkiszolgálás, a mozgás és az akadémikus készségek (számolás-mérés, olvasás-írás, környezetismeret) fejlesztését.