Császár után kap nevet Gorsium színpada

Kovács Loránd Olivér, a régészeti park vezetője lapunknak adott év eleji nyilatkozatában arról beszélt, erős lábakon áll ama – egyelőre ásatás során előkerült régészeti lelettel végérvényesen még nem bizonyított – feltevés, miszerint Hadrianus volt az építtetője, tervezője a Gorsiumban található, a mai számozás szerinti 7. és 9. épületnek, amely előtt az a két gyönyörű díszkút (Nympheum) áll. Hadrianus császár – aki 106–108 között volt Alsó-Pannónia helytartója – legalább annyira Gorsium történelmének érvényes múltja, mint az ide jobban kötött, a Floralia rendezvényeken rendre megelevenített Septimius Severus császár.

Kovács elmondása szerint a gorsiumi színpad nézőtere eredetileg vasúti talpfákból készült, illetve az ásatásokból kitermelt földből; a nyolcvanas években. – Nemes egyszerűséggel elkorhadt a faanyag, két esztendővel ezelőtt le kellett szedni a teljes ülőkesort – mondta.

Tart a felújítás, rengeteg ülőkét cseréltek már ki. A hétvégén a munkát önkéntesekkel együtt folytatták. A nézőtér középső szektorát kaviccsal töltötték fel, köves burkolattal fedték. A Közösségi Régészeti Egyesület, az Értékmentők és egy markológép – Szecsődi Ádám jóvoltából – is tevékenykedett.

A 2015-ben európai uniós projektből emelt erődfal szolgál a színpad játszóterének hátteréül, kiszolgálóhelyéül. Az erődben vannak a színész­öltözők. A közönség mosdói­nak kialakítása éppen most zajlik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától nyert forrásból vásárolt a múzeum színpadtechnikai eszközöket: a park rendelkezésére áll egy tízszer tizenkét méteres rendezvényszínpad, fedéssel. Az említett falak pedig fényfestéssel színezhetők. Fontos, hogy nem csak ókori tematikájú eladásokat fogad be a Hadrianus Színpad. Július végén például a Vörösmarty Színház játszik majd itt, A Pál utcai fiúk című zenés játékot adják elő.

Ezernél is jóval több néző kell a telt házhoz!