Játék a közösséggel? Elkezdődött a 2022-es választás kampánya

Azt ma már idősebb olvasóink is tudják, hogy a politikai erőfitogtatás legnépszerűbb terei a közösségi portálokon vannak, teljesen mindegy, melyik politikai oldalt vizsgáljuk.

Az is tény, hogy fiataljaink nagy többsége azt hiszi valóságnak, amit a világhálón lát, hall, ezt alaposan megfejelte a világjárvány is. Utóbbi a számítógépeihez, telefonjaihoz ragasztotta az ifjúságot, és személyes meggyőződésem, hogy súlyos lelki sérüléseket szenvednek ettől az új generációs emberek. Valamennyiünk felelőssége, hogy ezek a sérülések minél kisebbek legyenek.

Talán épp e felelősség hívta fel a figyelmünket olyan történésre, amit néhány nyugat-európai országban már börtönnel büntethetnek. Egy Fehérváron élő politikus talált magának kevésbé tisztázott, közösségi tereken nem használatos, hellyel-közzel tiltott „közéleti játékot”. És mintha a játékszer kicsúszott volna a kezéből…

Az egyik legismertebb közösségi portálon ha kutakodik az ember, látja, hogy bizonyos közéleti szereplőket mennyire kedvelnek, illetve milyen sok ember foglalkozik a megjegyzéseikkel, úgynevezett posztjaival.

Nézzük az erőt tükröző, illetve tükrözni látszó adatokat! Bármely vizsgált személy kitesz egy megjegyzést, rövid, feszes írást vagy egy fotót, azt együttesen posztnak hív a közösségi média. Ez a poszt tetszik embereknek, amit egy kattintással rendeznek el, ezt a kattintást hívják lájknak. Vannak, akik leírják a véleményüket is, ők idézik elő a saját hozzászólásukat. És vannak, akik az említett posztot továbbadják társaiknak, azaz megosztják azt. Az említett három adat: a lájkok, a hozzászólások és a megosztások száma. Ha ezek elég magasak, akkor a posztoló emberről elmondható, hogy erős, egy igazi véleményvezér.

Nézzünk egy olyan személyt, akit Magyarországon elég sokan figyelnek! Az ország miniszterelnöke április 24-én egy nyilvános kerthelyiség asztalánál egészséget kívánva megemelte söröspoharát – ez látható a posztra kitett fotón. A hozzá rendelt szöveg egyszerű, feszes: Szabad a sör! Ez még Orbán Viktor adatait ismerve is kiugró poszt volt, hiszen erre a pillanatra milliók vártak idehaza is.

Lássuk a poszthoz tartozó adatokat! Lájk(L)=51 ezer, hozzászólás(H)=9800, megosztás(M)=1800. Aki otthon van ezen a felületen, bátran mondhatja, dicséretes számok.

Egy csendes, szerény vidéki város, Székesfehérvár egyik baloldali jobbikosa naponta akár tucatjával teszi ki a posztjait. A lájkok száma 10 és 800 között mozog, a hozzászólások számai nulla és 50 között van, de volt már olyan erős posztja, ahol az ezret is elérte. A megosztásai pedig inkább a nullához voltak közel, de akár 70-ig is elmentek. Történt egyszer, hogy egy szokásos, semmitmondó posztot tett ki a vidéken jobbikoló balos politikus: „A Fidesz ma leszavazta: az álláskeresési járadék 9 hónapra történő emelését; a 80%-os bértámogatást; +5 nap szabadságot a szülőknek”. Ez a fantasztikus poszt leverte a miniszterelnök megosztásait, mint vak a poharat, ugyanis 5160-an osztották meg ezt a frenetikus mondatot.

Szakemberhez fordultunk, hogy megtudjuk, miként lehetséges ez a produkció. Szűcs Zoltán médiakutató azt mondta kérdésünkre, hogy mivel nem látja az említett személy oldalát, két lehetőségre gondol. Az egyik, hogy fizetett hirdetésként jegyezték az említett posztot, ami 3-4 millió forintból simán megoldható. Ezzel mindössze annyi gond van, hogy nincs feltüntetve a hirdetés ténye. Szűcs Zoltán erre úgy reagált, hogy az említett közösségi felület, a Facebook magánkézben van, a játékszabályokat a tulajdonos dönti el, és megteheti – főleg baloldalhoz köthető közéleti szereplőknél –, hogy nem tünteti fel a fizetett hirdetés tényét. Akkor azt mi laikusok megállapíthatjuk, hogy ez nem éppen korrekt a nagyérdeművel szemben.

– A másik lehetséges megosztásnövekedés az, ha egy megosztó csoporthoz betolta a posztját, és ott osztották meg neki olyan sokan. Léteznek ilyen megosztó csoportok, amelyeket néha aktiválnak – mondta a Hírlapnak Szűcs Zoltán.

De csak tovább nyomoztam, mert hiányérzetem volt. Egy francia szakemberrel beszéltem a fent említettekről, aki már bennfentesebb a facebookos algoritmusokban. Ő megvizsgálta a leírt konkrét posztot, és megdöbbentő dolgokra hívta fel a figyelmet. Javarészt nem létező személyek osztották meg a posztot. Ez a közéleti figura nem kis pénzért vásárolhatott magának illegális fake profilokat vagy magyarul álprofilokat. Az álprofil nem más, mint számítástechnikai robotok által virtuálisan életre hozott nem létező személyek ezrei (nyilván csak pénz kérdése, hogy mennyit vesznek). A kíváncsi ember ilyenkor megkérdezné, hogy a megosztást végzők közül melyik a robot? A szakemberek ezt azonnal megismerik, így van ez a magát nagyra tartó baloldali jobbikosnál is. Egy-két példa álljon itt az újságolvasónak: Kovács Zsuzsa kiváló példa, aki nagyjából percenként posztol valamit, mint aki soha nem alszik. Hasonló figura a békéscsabai Forgó Irén nyugdíjas köztisztviselő, de ebben a sorban áll Molnár László Jenő, aki Eger mellől, az Egercsehi Bányatelepről osztja meg a fehérvári jobbikos „nagyon erős” posztjait. Lehetne sorolni bőséggel. Aki azért aggódik, hogy mi van a személyiségi jogokkal, megnyugtatom, hogy nekik nincs, mert nem léteznek.

És úgy fest, hogy a jobbikos posztolgatónak valaki szólt, hogy óvatosan játsszon a milliókat érő robotokkal, mert könnyen lebukik, ezért mentegetőző levelet írt, amiben a Facebookot okolta, hogy elfogyott azok száma, akik megosztják őt, pedig éppen fordítva van: nagyon kevesen osztják meg, a többi meg robot.

Akkor most jól megnőtt egy poszt megosztása, de ennek mi értelme van – tettem fel a kérdést. A szakember határozottan állította, hogy erőfitogtatás, amivel bevonz magának valós bizonytalan személyeket. Ezt választások előtt Franciaországban a választás befolyásolásának hívják, és börtönnel „jutalmazzák”. De az ilyet még a Facebook is büntetni szokta, és eltávolítja a poszt kitevőjét a közösségből. Hogy ez mégsem történt meg, talán betudható a világ baloldalának és a közösségi portálok összefonódásának. Erre a világ minden részén készülni kell a nemzeti, polgári oldalon.