Fejlődési sansz Paks közelében

2019-es népességadatok szerint a Sárbogárdi járás 6531 fő, a Dunaújvárosi járás 4850 fő népességgel érintett. Vagyis Fejér megye 11 381 fővel, ez 5 százaléka a térség összlakosságának.

A fejlesztési térség létrehozásának egyik fő oka a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezése, építése és üzembe helyezése, illetve: „Megjelent egy új területfejlesztési szemlélet, mely szerint valamely, hasonló adottságokon alapuló, a települési és megyehatárokon túlnyúló szervezőrendszer mentén megvalósuló térségi megközelítés kedvezőbben tudja kezelni az adott területi egység (térség) területén megjelenő problémákat, nehézségeket, illetve hatékonyabban tudja kihasználni a lehetőségeket” – olvasható a dokumentumban.

A közelmúltban kiadott Közép-Duna menti kiemelt térség területfejlesztési koncepció és program tervezésének helyzetelemzése című dokumentum számos szempont szerint vizsgálja a térséget, például: népességszerkezet, iskolázott­ság, jövedelmi viszonyok, közlekedési infrastruktúra, idegenforgalom. A helyzet­elemzés felsorol, konkrét tervekről ez az anyag még nem szól. Jöjjön néhány, a Fejér megyei településeket érintő megállapítás, tényadat!

„A Sárbogárdi járás térséghez tartozó részei a leg­elmaradottabb, komplex programmal támogatandó járásokhoz tartoznak – jelenti ki a dokumentum. – Ezek a települések főként aprófalvas települések, amelyek a periféria peremén futó főutak miatt csak áttételesen kapcsolódnak a gazdasági magterülethez. Emiatt főként komplex fejlesztésre szoruló, jellemzően rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetű települések közé kerültek besorolásra.”

A térségben 21 településen összesen 33 muzeális intézmény található. Fejérből kiemeli az elemzés a cecei Csók István Múzeumot és a sáregresi Aranyponty Halászati Múzeumot.

A felsőoktatásról szólva a dokumentum megállapítja, 2020. augusztus 1-jével megszűnt a vajtai Golgota Teológiai Főiskola, illetve hogy a térséghez közeli Dunaújvárosi Egyetem képzési programjában kapcsolódik a Paksi Atomerőműhöz.