Pöttyöt a szívekben

2021.01.23. 07:58

Rendhagyó irodalomórát tartottak Soponyán

A helyi kötődésű költő előadásával és szépkorúak mesedélelőttjével köszöntötték a magyar kultúra napját pénteken a Zichy János Általános Iskolában.

V. Varga József

Az alsósoknak a helyi nyugdíjasklub két tagja olvasott fel Fotó: PT / FMH

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a letisztázott kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A megemlékezést az eddigiektől eltérő módon az iskola egyik diákja tartotta, nevezetesen a 6. osztályos Kovács Emma.

Az alsósoknak a helyi nyugdíjasklub két tagja olvasott fel Fotó: PT / FMH

A felsősöknek az egykori soponyai diák, Balajthy Ferenc költő tartott rendhagyó irodalomórát. Mikor mondhatjuk, hogy készen van egy vers? – vágott egyből a közepébe. Jó eséllyel soha, de egyszer csak le kell zárni az alkotás folyamatát, s onnantól már az olvasóknak él a költemény. A versfaragó a napokban megjelent, gyermekrajzokkal illusztrált 2021-es naptár (Székesfehérvár, a mi városunk!) hónapjaihoz Tizenkét kívánság címmel négysorosokat írt. Ezek felolvasásával köszöntötte vendéglátóit. „Minden hónapra jut – egy kívánság, / Mert ki mit vetett, az úgy arathat! / A sok apró Magból így lesz áldás – / Szép Világunk is majd megmaradhat!” – kezdte mindjárt januárral. Persze a tanárember is előbújt belőle, jókívánsággal, intelemmel szolgált a nebulóknak: „Kívánom, Vérted legyen a Tudás, – / Tőled azt senki el nem veheti! / Magasztos, szentséges vesszőfutás, / Mi embert, az elmét naggyá teszi!” – citálta azután a júliusi passzust.

Kéziratban álló verseiből nyújtott át a kérdezőknek Fotó: PT / FMH

Az óra alatt egyszer maszkot is cserélt – feketéről kékre –, s bizony nem hagyta szó nélkül a mindennapjainkat kordában tartó, általa vírus-világháborúnak nevezett, teljes életünket átíró járványhelyzetet. De félelemben nem szabad élni – erősítette meg. Gyógyír lehet búra-bajra a költészet: olvassunk verseket! – javasolta és szorgalmazta lelkesen.

 

Végül kérdésekre válaszolt. (Hogyan lett költő?) Gyerekkora óta szeret, és talán szerénytelenség nélkül mondhatja, tud is szavalni, sokat olvasott, és azután maga is megpróbálkozott a versírással. (Inspirálta a család?) Szülei, nagyszülei példája, az ő tiszteletük mindenképpen. (Mit tart a költészetről?) Nem megváltó, nem mindenható, de ő még versben sosem csalódott.

– Ha a szívetekben egy kis pöttyöt sikerült hagynom: nagy örömmel tölt el! – köszönt el Balajthy Ferenc a gyerekektől. A kérdezőknek kéziratban álló verseinek egy-egy példányát hozta emlékül, az iskolának pedig könyveit adta ajándékba.

Az alsósoknak a helyi nyug­díjasklub vezetője és egyik tagja, Balogh Istvánné Mária és Balogh Józsefné Julianna olvasott fel két magyar népmesét: a Térdszéli Katica és Az öreg halász és nagyravágyó felesége címűt. A szépkorúak már tizedik alkalommal jöttek el hozzájuk mesét olvasni a kultúra ünnepén – mondta Hollósi Lászlóné Anikó iskolaigazgató.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában