A Velencei-tó térségének egyik legszebb ékköve Nadap, amelynek templomát javasolták a feol.hu olvasói a falura legjellemzőbb épített örökségnek. Nem véletlenül: a kis település fölé magasodó templom különleges történettel ajándékozza meg a látogatót. Ezen a helyszínen – bár nem egészen pontosan ebben a templomban – keresztelték meg Vörösmarty Mihályt 1800. december 3-án. A település középpontjában álló, neogótikus stílusjegyeket mutató Palermói Szent Rozália-plébániatemplom hátsó udvarában található az a konzervált falmaradvány, amely az eredeti templomból maradt, s amely máig őrzi a Szózat költőjének keresztelési helyszínét. Az eredeti épületből nem maradt fenn egyéb, ellenben egy fontos tárgy igen: a régi templomban használatos keresztelőmedence, amelyben valószínűleg Vörösmarty Mihály is felvette a keresztséget. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a Kápolnásnyéken született költőt miért pont itt keresztelték meg? Erre választ is kaphatunk szülőfalujának lejegyzéseiben: „Nagyon zord december eleje volt akkor, a velencei katolikus pap beteg volt, és a szomszédos nadapi katolikus templomban keresztelték meg a kis Mihályt, december 3-án.”

Az új, most is látható templomot 1903-ban kezdték el építeni, a régi alapjain. Olyannyira azokon, hogy az alapkő, amellyel az építkezést indították, a régi építmény keresztkútjának alapköve volt. Azt is tudni vélik, hogy az alapkőbe helyezett pergamenen az egyéb egyházi információk mellett az áll, hogy „Ezen templomot tervezte Hübner Jenő műépítész Budapestről, építette pedig Szenzestein János székesfehérvári építőmester.”

A 37 méter magas torony most is büszkén áll, s noha az évszázados viszontagságok nem kerülték el, 2000-ben mégis visszakaphatta régi fényét. A háborúk megviselték, tornyát lebombázták, de a felújítást követő években még az óraszerkezet is visszakerülhetett eredeti helyére. A kitelepített sváb családok emlékére kapta vissza óráját a plébániatemplom, emlékeztetve a helyieket arra az időre, amikor sok itt élő sváb család a második világháború idején visszatért Németországba. Persze voltak, akik maradtak, számukra éppen ezért most is különleges jelentőséggel bír a templom.

De térjünk ki egy kicsit eme szépséges épített örökség névadójára, Szent Rozáliára is: a súlyos betegek védőszentjeként tisztelik a 12. században élt remetenőt, akit Nagy Károly császár leszármazottjaként tart számon a történelem. Rozália elvonultan élt Palermo közelében egy zord vidéken, amelynek egyik barlangjában találtak rá teljes épségben maradt holttestére – halála után közel fél évszázaddal. Ez a csoda azonban nem az egyetlen, amely vele kapcsolatos: akkoriban tombolt Szicíliában a pestis, s úgy tartják, az ő közbenjárására vonult el ez a rémisztő betegség a térségből.

A Nadapra látogatók számára tehát valóban izgalmas történelmi és szakrális helyszín a Palermói Szent Rozália-plébániatemplom, melynek belső terét is érdemes szemügyre venni. Egyszerű szépsége magával ragadja a hívőket s az építészet, a történelem iránt érdeklődőket egyaránt. Ahogy maga Nadap is. Ahová a Velencei-hegység varázslatos panorámája, a Csúcsos-hegy, a Meleg-hegy és a Sár-hegy természeti adottságai vonzzák a látogatókat – akik a templom után a szintezési ősjegy mellett felkereshetik a természet csodálatos alkotásait is: a Pandúrkő és a Gyapjas zsák névre keresztelt gránitkő képződmények sok millió éves múltról tanúskodnak. Nadapon azonban pihenni is jó: csendes parkja, játszótere és csárdája a nyüzsgő életből kiszakadó lélek számára igazi megnyugvás.

Számukra a legkedvesebb kis falu Nadap

Élnek Nadapon évszázados gyökerekkel rendelkező családok éppúgy, mint frissen érkezők. A közös bennük az, hogy mindannyian a térség természeti értékei miatt választották a települést.

Ruzsin Andorné talán a „legősibb” lakos Nadapon, már ami a felmenőit illeti. Azt mondja, családja az 1800-as évek óta él a településen, és ő éppen ugyanabban a házban lakik, ahol az ősei is éltek. Majdnem ők is a svábok kitelepítési hullámának áldozatául estek, s ha így lett volna, bizony ő már nem Nadapon látja meg a napvilágot…

– Körülöttünk a hegyek, a Meleg-hegy, a Csúcsos-hegy csodálatos kirándulóhelyek. Sokan mennek megnézni a szintezési ősjegyet és az Angelika-forrást is. Számomra a legkedvesebb kis falu!

Ujvári Ivett pedig egy éve él a településen családjával.

– Budapestről jöttünk, de vidéki származásúak vagyunk. Fontos szempont volt, hogy mire a kislányunk óvodát kezd, már vidéken éljünk. A gyerekek számára ugyanis szerintem fontos a kis közösségek megtartó ereje. Barátságosabb a közeg egy kisebb településen.

Keresztes László Péter közel húsz éve él Nadapon, mind a négy gyermeke ide született.

– Véletlenül kerültünk Nadapra, egy ajánlás alapján jöttünk a Templom-hegyre, ahonnan gyönyörű a kilátás. A szerencse ebben az volt, hogy a templom mögötti terület már akkor is építési telek volt, tehát mondhatom, az új betelepülők közül az elsők lehettünk. Gyermekeink is szeretnek itt élni, a nagyok tervezik, hogy világot látnak, a kicsik azonban kijelentették, hogy itt maradnak!

Sorozatunk további részeit ITT találják.