Nem lehet megúszni a külföldi gyorshajtás miatti csekket

Egy Fejér megyei autós nem járt külföldön, mégis megbüntette őt a francia hatóság két ízben elkövetett gyorshajtás miatt. A büntetésről szóló, Franciaországból érkezett levélen volt ugyan egy telefonszám, de az Magyarországról nem volt kapcsolható. A magyar autósnak így kellett valakit keresnie, aki tud franciául, ugyanis a jogorvoslat kéréséhez szükséges űrlapot franciául kellett kitölteni. Ennek hatására több héttel később végül megérkeztek a fotók: a fényképeken szereplő rendszám nem magyar, hanem litván volt, az elkövető autója nem egy francia, hanem egy német márka. Ki a felelős az ilyen hibáért?

A rendszám majdnem stimmelt: ugyanaz a három betű és ugyanaz a három szám, csak éppen nem magyar felségjelzés volt rajta. A franciák azonban gyorsan és tisztán büntettek, ellenőrzés nélkül, pusztán a számítógépes rendszer adatai alapján. Megkérdeztük a magyar rendőrséget, milyen módon, férhetnek hozzá személyes adatainkhoz más országok?

A rendőrség válasza

Az ORFK sajtóosztálya által küldött válaszból kiderült, hogy a külföldi államokkal való jogsegély együttműködést alapvetően nemzetközi egyezmények és uniós jogi aktusok szabályozzák. Az Európai Unió Tanácsának a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról egy 2005 ös kerethatározat szól. Az adatszolgáltatás jogi alapját európai uniós előírások biztosítják, különösen nagy hangsúlyt fektetve a terrorizmusra és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre éppúgy, mint a határokon átnyúló együttműködés megerősítésére. Ez a Prümi Határozat, ám az Európai Parlament és a Tanácsnak van egy 2015-ös CBE irányelve is, mely elősegíti a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjét. A Kerethatározatokban foglaltakat átültették a magyar jogrendszerbe, így már kiadhatják a szabálysértési eljárás alá vont személy adatait.

Mivel kiadják az adatainkat más államoknak, így gyorsan kaphatunk büntetést akárhonnan, amerre csak járunk. Az éremnek persze másik oldala is van, hiszen ha ez így működik, akkor a nálunk szabálytalankodó külföldiek sem suhanhatnak végig az országon úgy, hogy ne kellene pénzbírságot fizetniük a szabálytalankodóknak. E tekintetben tehát nincs különbség, hogy Magyarországon a szabálysértést magyar vagy külföldi személy követte-e el, a felelősségük egyaránt fennáll.

A rendőrség szerint a jármű üzembentartójának objektív felelősségén alapuló közigazgatási hatósági eljárásoknál a jármű hatósági jelzését a VÉDA-rendszer azonosítja, míg a CBE Irányelvben meghatározott jogsértések miatt az EUCARIS rendszer adja az adatokat, még a közigazgatási döntés meghozatala előtt.

Szóval bárhova megyünk, bármelyik országban is vagyunk, be kell tartani a szabályokat, nem lehet elszökni előlük. De azért rákérdeztünk a konkrét esetre is, hogy hogyan történhetett ekkora baklövés? Hogyan büntethették meg a vétlen autótulajdonost?

A rendőrség szerint a külföldi jármű adatait elektronikus lekérdezés útján, vagy írásos megkeresés segítségével lehet megtudni. Annak megállapítása, hogy a fotón szereplő hatósági jelzést, vagyis rendszámot melyik államban állították ki, az eljáró külföldi hatóság feladata.

Az európai unión belül azonban nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is alkalmazzák a három betű- és három szám hatósági jelzés kombinációt, ezért a tévedés, ha ritkán is de megtörténhet. Ebben az is szerepet játszhat, hogy az egyik tagállamban emberek ülnek a számítógép mögött, és ellenőrzik a szabálysértést, illetve az abban résztvevő autót és rendszámot, míg másutt, például hazánkban, teljesen automatikus a rendszer, vagyis emberi beavatkozás nélkül indul útjára a bírságot rejtő küldemény.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a külföldi hatóság magyar állampolgárhoz címzett levél tartalmazza a hatóság nevét, ügyszámot, címet, e-mail címet, és egy jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is. A gond csak az, hogy aki nem tud bírságot kibocsátó ország nyelvén, az bajosan élhet a jogorvoslat lehetőségével.

A legfontosabb, hogy nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk vele, nem mondhatjuk, hogy nekem ezzel semmi dolgom, mert nem én voltam, ugyanis ha a címzett a téves eljárására nem reagál, úgy a külföldi hatóság döntése akár jogerőre is emelkedhet. Szóval, ha ilyet kapunk, azonnal cselekedni kell és mindenképpen az autósnak, mert más nem tisztázhatja őt a valótlan vádak alól.

A Belügyminisztérium válasza

A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága is nyilatkozott az ügy kapcsán. Közleményéből kiderül: A magyar hatóság feladatkörébe a külföldi hatóság ez irányú tévedésének intézése nem tartozik. A fizetésre felszólított ügyfélnek van jogorvoslati- illetve panaszjoga az adott külföldi hatóságnál az ottani jogszabályok szerint.

Rákérdeztünk arra is, hogy van-e valamilyen limit, ami alatt nem bírságolnak külföldieket a szerződött államok, mert az már nem éri meg? A válasz az: A 70 eurót meghaladó pénzbírságot kiszabó jogerős külföldi határozat végrehajtásának átvételére terjed ki. Ilyen esetekben a külföldön jogerősen megbüntetett magyar állampolgárral szemben a külföldi hatóság a végrehajtás céljából megkeresheti a magyar hatóságot. Ha megkeresi, akkor a sikeresen végrehajtott pénzösszeg a magyar állam bevételét képezi. Természetesen ez kölcsönös, ennek megfelelően a magyar hatóság által jogerősen pénzbírsággal sújtott külföldi személy ügyében a külföldi állam is megkereshető a pénzösszeg végrehajtása céljából. A sikeres behajtások bevétele tehát magát a behajtást végző államot illeti.

A Salzburg Fórum országai közül Ausztria, Bulgária, Horvátország és Magyarország részéről külön megállapodás született arról, hogy egyes közlekedési jogsértésekkel összefüggésben gondoskodnak a határaikon átnyúló szabályszegések kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról. A megállapodásban foglalt jogsértések közé tartozik a sebességhatár túllépése, a biztonsági öv használatának mellőzése, az áthajtás a piros jelzésen, az ittas, illetve kábítószer hatása alatt történő járművezetés, a bukósisak viselésének elmulasztása, a tiltott sávban történő közlekedés, valamint a mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz jogellenes használata vezetés közben. Ebben a külön megállapodásban nem hetven, hanem 50 euró a limit.

A meg nem fizetett közigazgatási bírságok adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek, így a végrehajtási eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja le. Külföldiek esetében a NAV egy közbeszerzési eljáráson kiválasztott társaságnak, a SIGMA Zrt-nak adja át az ügyet, aki a rendelkezésére álló jogi eszközökkel lép fel a követelés behajtása érdekében.

[embed]https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/ott-sem-volt-megis-gyorshajtason-kaptak-ez-meg-hogy-lehet-4383772/[/embed]