Fönn lebegve a magasban: a hőlégballonozás alapjai

Talán egyetlen olyan megyei lakos sincsen, aki ne hallott volna a hétvégén történt drámai szerencsétlenségéről. Egy 59 éves nő vesztette életét, aki két társával és a hőlégballon pilótájával az ajándékba kapott repülését kezdte volna meg – de már a felszálláskor megtörtént a tragédia. A légi jármű kosara – eddig még tisztázatlan okokból – kigyulladt, és a földre zuhant. A két fiatalabb vendég és a pilóta még a levegőben kiugrott a kosárból, így ők súlyos égési sérülésekkel ugyan, de megúszták az esetet. Az ajándék repülés tulajdonosa azonban sajnos már nem tudta elhagyni a sérült gondolát.

– A hőlégballon egy levegőnél könnyebb, lajstromozásra kötelezett légi jármű, amit a benne lévő meleg levegő felhajtóereje emel fel és azt tartja fent. Ezt a meleg levegőt üzemanyagtartályokban lévő propán-bután gázzal állítjuk elő, ennek folyadékfázisa az, amivel az égőket működtetjük. Ez a folyékony gáz, az égőszelep megnyitása után egy őrláng segítségével gyullad be. A meleget az ekkor föllobbanó, 6-8 méteres lángoszlop juttatja a kupolába – vezetett be a hőlégballonozás rejtelmeibe Sági István, a SkyTeam Egylet és a Buborék Ballon Egyesület pilótája. – A ballon fő részei – folytatta – a kupola, az alá kötött, körülbelül egy-másfél négyzetméteres kosár, valamint az égő és az üzemanyagpalackok.

– Egy repülés során általában három palackkal szoktunk repülni, amelyek egyenként 23 kiló folyékony gázt tartalmaznak. De az nyilván a ballon méretétől is függ, hogy mennyi palackra van szükségünk a biztonságos repüléshez. (A balesetben érintett jármű egy 3400 köbméteres példány volt – a szerk.) Normális esetben ezek a palackok nem robbanhatnak fel, csupán akkor, ha fedélzeti tűz van, és az vált ki túlmelegedést. Ekkor azonban már több mint 30 bar nyomásról beszélünk, ennyi feszítheti szét a palackokat. Amelyeket meghatározott időközönként nyomáspróbára kell vinni.

A pilóta zárásként hozzátette: egy háztartási és egy hőlégballonpalack között az a különbség, hogy utóbbiban van egy merülőcső, amelynek segítségével nem a gáz halmazállapot jut az égőbe, hanem a folyadék, amivel sokkal intenzívebb hőt lehet képezni.

A hőlégballont ­felemelni a kupolában levő levegő melegítésével, süllyeszteni a kupola visszahűtésével lehet.

A melegítés kezdetben szalma és száraz fa égetésével történt, ma már propánpalackokat visznek a magasba. A vízszintes irányú mozgást a léggömb felemelésével és leengedésével lehet megoldani, ugyanis a szél különböző magasságokban más-más irányból fúj.

A ballonok osztályában, Magyarországon a szakszolgálati engedélyeknek négy típusa van: növendék ballonpilóta, ballonpilóta, oktató ballonpilóta és berepülő ballonpilóta. Ha valaki szeretne ballonkapitány lenni, akkor a repülőklubok egyikében fel kell vennie a kapcsolatot egy oktató vagy berepülő ballonpilótával, akinél elsajátíthatja a repülést, és jogosítványt szerezhet.

Mészáros Norbert, a Magyar Ballon Szövetség főtitkára megkeresésünkre elmondta, az utóbbi 40 évben 400 pilóta képzése történt meg Magyarországon, akik több tízezer órát töltöttek a levegőben baleset és esemény nélkül.

[embed]https://www.feol.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/kigyulladt-es-lezuhant-egy-holegballon-val-kozeleben-4260929/[/embed]