Papp Rebeka számára az éneklés az öröm forrása

Mi volt életében az első olyan hatás, amely miatt elkezdett énekelni?

– A zene mindig is jelen volt az életemben, úgyis mondhatnám, hogy a családomban generációk óta gyűlt a zene iránti szeretet. Apukám szintén énekel, hangszeren játszik, nagymamám ágáról is jutott bőven a muzsikából. Konkrét momentum nem volt, valahogy ösztönösen jött az éneklés. Talán kilenc-tíz éves lehettem, amikor a YouTube-ot felfedeztem az interneten, és ment a karaoke nonstop a szomszédok örömére: itt találtam meg azokat az előadókat is, akiknek a munkássága inspirált a későbbiekben.

Több versenyen megmérette magát. Van olyan fellépése, amely kiemelkedik a többi közül?

– 2015-ben indultam el a Fehérvár Hangján először, ekkor még csak 14 éves voltam, de már bőven írtam saját dalokat gitáron, zongorán, nyilván egészen amatőr módon. A középdöntőbe sajnos nem jutottam be, de ezt betudtam annak, hogy többet kell gyakorolnom, illetve több színpadi rutint kell szereznem. Emlékszem, Pély Barnának kifejezetten tetszett az egyik számom, és biztatott, hogy jó úton haladok. 2017-ben újra ott voltam, de ekkor már a döntőig nem volt megállás, el sem hittem, hogy tényleg ott vagyok Fejér megye legjobb 12 versenyzője között. Eszméletlen hálás vagyok ezért az időszakért, rengeteg embert ismertem meg, szakmailag is sok mindent tanultam. Pink Who Knew című számát énekeltem, és akkor éreztem először azt, hogy én a színpadon akarok állni és létezni, szeretnék az embereknek adni valamit, amihez vissza tudnak nyúlni, hogy erőt merítsenek, ha nehezebb időszakhoz érkeznek az életükben.

Így, gondolom, egyértelmű volt, hogy a továbbtanulása is ebben az irányba fog történni.

– Debrecenben születtem és éltem tizenhárom éves koromig, de az élet úgy hozta, hogy Székesfehérvárra kellett költöznünk. Hiszem, hogy minden okkal történik, és hiszem, hogy nem véletlenül vagyok itt, ugyanis tapasztalatból ítélve nem mindenhol foglalkoznak így és ennyire a fiatal tehetségekkel, mint Fehérváron. Az emberek közvetlenek, szeretem és tisztelem ezt a zenei közeget, a tanárokat és művészeket. Ezért amikor dönteni kellett, hogy merre tovább, szinte kérdés sem volt, hogy a Kodolányi jazz tanszakát fogom első helyen megjelölni. Az pedig csak hab a tortán, hogy Orsovai Reni és a Blahalouisiana tagjai is itt végeztek.

Akkora szeretettel beszél a zenéről, az éneklésről. Miket kapott ettől a világtól?

– Lehet, hogy teátrálisan hangzik, de a zene számomra menedék, szükségem van rá. Olyan ez, mint amikor az embernek van egy rossz 24 órája, és a nap végén bebújik a világ elől a takarója alá. De a zene mindig ott van. Ha boldog vagy, ha fáradt, ha szerelmes, ha csalódott. A zene számomra minden, annak a varázsa, hogy mindent felteszel egy álomra, amit csak te látsz! Ezt szeretném átadni a közönségnek is.

MÁR FIATALON IS SOKOLDALÚ ELŐADÓ

TULAJDONKÉPPEN már nyolcévesen elindult a saját, zenéből és éneklésből kikövezett útján. Azóta a zenének él a mára már nővé cseperedett Papp Rebeka, aki idén érettségizett a Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium zene szakán, majd felvételt nyert a Kodolányi János Egyetem jazz és előadó-művészeti tanszakára. Fiatal kora ellenére igen sokoldalú előadóról beszélhetünk. Nemcsak énekel, hanem dalokat szerez, dalszövegeket ír. Gitározik, zongorázik, és az örömzenélés a mai napig megmaradt nála. Emellett mindenevőnek tartja magát: főként a pop és a jazz stílust részesíti előnyben, de a rocktól, az alternatívtól, sőt a hiphoptól sem zárkózik el.