Szabadhídvég címere sokat elárul történelméről

Szabadhídvég első írásos emlékét az 1344-es évből jegyzik, amikor egy oklevélen „villa Hiydwegh”-ként, vagyis „Hídvég falu”-ként említik. Mai nevét 1922-ben kapta a település, amikor is Városhídvég, Faluhídvég és Szabad-hegy településeket egyesítették. Viszonylag nagy kiterjedésű községről beszélünk, ugyanis hozzátartozik Pélpuszta, Oroszi puszta, Nándorpuszta és Rebeczpuszta is.

Ha Szabadhídvég címerére pillantunk, láthatjuk, arról ez utóbbi egyesülés is visszaköszön: a három szívmintából összefonódó alakzat a három község eggyé válását szimbolizálja.

Alattuk hullámok láthatók, melyek arra utalnak, Szabadhídvég vízparti, pontosabban a Sió-menti település.

A zöld-arany címer felső részében vár áll, ez azt a földvárat szimbolizálja, amely a Rákóczi-szabadságharc idején a Sió-vonalat védte.

A címeren ötágú nemesi korona található, amely arra a 29 hídvégi nemesi családra emlékeztet, akiket 1784-ben, az összeíráskor nemesként jegyeztek le. A zöld szín a mezőgazdaság jelentős szerepét mutatja.