Képviselők kontra polgármester – Mit tehet meg a testület a település vezetőjével szemben?

Amint arról beszámoltunk, a hétfői testületi ülésen fegyelmi eljárást indított a testület többsége a pázmándi polgármester, Virányiné Reichenbach Mónika ellen.

Vajon kinek, kiknek a szava erősebb? Egyáltalán mit tehetnek meg egy település elöljárójával szemben a képviselők? Az ilyenkor általánosságban érvényes szabályokról, a testületnek adott lehetőségekről kérdeztük Kovács Zoltán megyei jegyzőt.

Mi számít fegyelmi vétségnek?

Az „alaptézis” az, hogy a testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi törvény alapján fegyelmi eljárást folytathat le a polgármesterrel szemben. Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A vele szemben kiszabható fegyelmi büntetés lehet megrovás vagy illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 százalékkal történő csökkentése. Ez utóbbi azonban egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat. Egy polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendelheti el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a testület tagja, bizottsága, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jogosult. Ilyenkor elindul egy vizsgálat, amelyet a testület tagjai közül választott, háromtagú vizsgálóbizottság végez el, s a végén egy jelentést „tesznek le az asztalra”, ez alapján dönt végül a testület a polgármester fegyelmi ügyében.

Akár fel is függeszthető az „első ember”

Amint a megyei jegyzőtől megtudtuk, a polgármester tisztségéből a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető, ám ezt a döntést az elöljáró megtámadhatja. A bíróság nyolc napon belül dönt, határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. Első hallásra megdöbbentőnek tűnhet, de a testület a fegyelmi eljáráson túl közigazgatási pert is indíthat a polgármester tisztségének megszűnése érdekében. Ilyen per indulhat például a vélt sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.

A bíróság ítélete ellen fellebbezni lehet, de perújításra nincs lehetőség. Ha egy ilyen perindításról tárgyal a testület, a szavazásban a polgármester természetesen nem vehet részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Ha a bíróság megállapítja a felelősséget, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával megszűnik a polgármester tisztsége.

Méltatlanság, feloszlatás és társai

A polgármester megbízatása megszűnik akkor is, ha a testület név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondja a feloszlását. Ám ilyenkor a régi képviselő-testület az új testület alakuló üléséig, a régi polgármester pedig az új polgármester megválasztásáig el kell, hogy lássa feladatát.

A polgármesteri tisztség megszűnhet még ezen túlmenően a polgármester személyét érintő, az önkormányzati törvény szerinti speciális összeférhetetlenségi vagy méltatlansági okok fennállta és ezen tény megállapításáról szóló testületi döntés vagy jogorvoslati kérelem esetén a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napján is.

A képviselőket nehezebb elmozdítani

Az önkormányzati képviselő megbízatása – a klasszikus megszűnési okokon (például választójog elvesztése, halál, mandátum lejárta, lemondás) túlmenően – méltatlanság, összeférhetetlenség, feloszlás esetében szűnik meg. Speciális megszűnési ok továbbá, ha egy éven keresztül nem vesznek részt a testület ülésein. Tisztségükből egyébiránt nem lehet elmozdítani őket. A képviselő jogait és kötelezettségeit az önkormányzati törvény vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása a testület döntése alapján – szankcióként – csökkenthető vagy megvonható.

A testületek működésének szabályait az adott testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

[embed]https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/fegyelmi-eljaras-a-polgarmester-ellen-4176881/[/embed]