Nem érdemes büntetőfékezni az utakon

– Az elmúlt nagyjából húsz év alatt hihetetlenül megnőtt a forgalomba helyezett gépjárművek száma, ami azt jelenti, hogy a durván 2,4 millió helyett ma mintegy 4,6 millió fut az utakon. Ám nemcsak az autók száma nőtt meg, de az életmódunk is jelentősen megváltozott ennyi idő alatt: ma mindenki rohan, siet, kapkod, nagy a stressz, a feszültség és ez a vezetési stílusban is visszatükröződik – fogalmazott Kaposvári Károly alezredes, a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője.

Büntetőfékezés az, amikor az átmenetileg lassabb haladásra „kárhoztatott” sofőr büntetni akarja az őt hátráltatót, ezért a lassabb autós elé bevágva, majd előtte fékezve – megtorlásként – ő is lassításra kényszeríti a másikat. Vannak persze másfajta „büntetési” módok is, ilyen többek között az útpadkára való leszorítás, amivel meg akarja ijeszteni az agresszív sofőr a szerinte rosszul közlekedőt. Nem árt azonban tudnia az agresszornak, hogy ezzel megvalósítja a közúti veszélyeztetés bűntettét – vagyis szándékosan megszegi a KRESZ-szabályokat, ami miatt fennáll a közvetlen sérülés veszélye is – és a büntetési tétel ilyenkor, azon felül, hogy a jogosítványát azonnal elveszti a „büntető” autós, alapesetben is három évig terjedő szabadságvesztés. Ha azonban személyi sérülést, netán halálos balesetet okoz felelőtlen viselkedésével az autós, úgy a büntetési tétel akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

– Jelen pillanatban öt büntetőfékezéssel kapcsolatos büntetőeljárás van folyamatban a megyében: három a székesfehérvári kapitányságon – ebből két eset az M7-es autópályán, egy Káloz környékén történt –, egy a dunaújvárosi kapitányságon, ez az eset az M6-oson történt és egy a gárdonyi kapitányságon, amely szintén az M7-esen történt esemény. Szerencsére egyik sem járt személyi sérüléssel – árulta el lapunknak az alezredes, aki arra is kitért, hogy alapból nagyon nehéz bizonyítani az ilyen eseteket egy-egy bejelentés kapcsán, pláne, ha nem volt kívülálló szemtanú, és a járművek az eset során nem érintkeztek, magyarán nem történt ütközés. Ebből kifolyólag nyilván sok sértett nem is tesz feljelentést a rendőrségen, ezért nehéz megítélni, hány „büntetőakció” történik az utakon. Ha pedig az eset elfajul, mondjuk megállnak az autók, a sofőrök kipattannak és elcsattan egy-két pofon is, újabb bűncselekmény valósul meg. De most ne menjünk el ebbe az irányba!

A fedélzeti kamerák megjelenésével könnyebb lett a büntetőfékezéssel kapcsolatos eljárások lefolytatása, a felvételeknek ugyanis bizonyító erejük van. Sőt, ha egy ilyen felvétel felkerül a világhálóra, ahol a rendőrség észreveszi és be is tudja azonosítani a helyszínt, az illetékes kapitányság hivatalból büntetőeljárást indít az elkövető ellen akkor is, ha az eset kapcsán az atrocitást elszenvedő autós nem tett feljelentést.

– Ami az utak önbíráskodóinak korosztályát illeti, tapasztalatok azt mutatják, általában a 20–40 évesek vesznek így revansot vélt sérelmeikért. Az idősebbek higgadtabban és lassabban is vezetnek. Statisztikák persze nincsenek erre vonatkozóan – tette hozzá Kaposvári Károly, aki azt is elmondta, nem mindig lehet megállapítani, kimondani, kik azok, akik jellemzően veszélyesen vezetnek bizonyos helyzetekben. Példaként említette azt az átfogó, mindenre kiterjedő és igen mély elemzést, amelyet a 2018-as fekete év után készített a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, miután 42 balesetben 49-en hunytak el a megye útjain. Annak ellenére, hogy rengeteg tényezőt és körülményt vizsgáltak a balesetek kapcsán, nem találtak semmilyen általánosságban levonható következtetést, amely nyomán meg lehetett volna állapítani a veszélyeztetettek körét – sem korosztályra, sem pedig a vezetett gépjárművek teljesítményére nézve nem lehetett egyértelmű általánosítást kimondani. Egy biztos: nem ártana, ha a járművezetői képzés kiterjedne a jogosítványt megszerezni kívánók mentális felkészítésére, és persze jól jönne némi közútietika-oktatás is. Kaposvári Károly úgy gondolja, ha mindezek mellé szigorúbb orvosi vizsgálatot is bevezetnének, amely nemcsak a jelöltek fizikai egészségi, de mentális alkalmasságát is felmérné, sok baleset és közúti probléma elkerülhető lenne.