Első fecske volt az Alba Ipari Zóna az ipari parkok fellegvárában, a megyeszékhelyen

Hatvankét hektárról indult, majd 120 hektárra bővült, most pedig 185 hektár az Alba Ipari Park területe Székesfehérváron, melyből az utolsó 40 hektár szorosan kötődik a város multicsarnokának beruházásához. A park területén a beruházások fejlesztésének üteme a járványhelyzet alatt sem állt le. A város első ipari parkjában jelenleg 93 vállalkozás működik s további 24 vállalkozás bérleményben végzi tevékenységét. Az elmúlt években ezek a cégek évente közel 1 milliárd forint helyi adót fizettek be az önkormányzatnak.

Kezdetekről, fejlődésről Tóth Ferenc ügyvezető igazgatót kérdeztük.

– Huszonhét éve, 1993-ban kezdtük el a park kialakítását. Ebben az időszakban a város gazdasága padlón volt. Ez volt az az időszak, amikor a korábbi nagyvállalatok elvesztették a keleti piacaikat és rengeteg munkanélküli volt a városban, 27 százalékos volt a mutató. Minden olyan eszközt megvizsgáltunk ennek mérséklésére, amit egyébként Európa más részein már kipróbáltak. Azon törtük a fejünket az akkori városvezetéssel, mit tudunk ehhez hozzátenni. Akkor a célunk az volt, hogy a vállalkozásoknak próbáljunk olyan infrastruktúrával ellátott területet biztosítani, ahol tudnak csak a saját beruházásukra koncentrálni s ezzel könnyítsük, gyorsítsuk meg a munkahelyek teremtését.

Volt-e erre valamilyen nyugati vagy keleti példa?

– Alapvetően nyugati példák voltak előttünk. Ebben az időben én egyidejűleg a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vezetője is voltam, s a PHARE program keretében külföldi tanulmányutakra mentünk, és külföldi tanácsadókkal dolgoztunk együtt Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Dániából is, ahol már működtek ezek a parkok, mégpedig sikerrel, s fel tudták pörgetni a gazdaságot. Megteremtették a feltételeket, a gazdálkodóknak pedig már nem kellett mással foglalkozni, csak a saját üzleti ötleteikkel. Egy ipari park ugyanis nem csak arról szól, hogy egy ingatlant értékesítünk, az csak az első lépcső, hanem műszaki, pénzügyi, jogi, számviteli tanácsadással is segíti a vállalkozásokat.

Első ipari park voltak Székesfehérváron?

– Egy időben indult velünk a Sóstó Ipari Park is, de a hivatalos ipari park címet mi kaptuk meg elsőnek. Kezdetekkor hat helyszínt néztük ki a városban, mindegyiket leírtuk az akkori városvezetésnek. Érdekes visszanézni, hogy a hatból ma öt helyen ipari park működik.

Mennyire sikerült már az elején bevonzani a cégeket?

– Az általános gazdasági válság miatt nehéz volt az elején. Azonban évről évre egyre több érdeklődő lett, s ahogy nőttek ki a földből az új üzemek, úgy lettek egyre többen, úgy jöttek egyre bátrabban. Mostanra több mint száz cég működik a zónában, vegyes területen. Az itteni atomizált vállalkozási környezetnek van makrogazdasági előnye, ugyanis olyanfajta gazdasági visszaesés nem következhet be, mint például amikor az IBM elment és ezzel 3-4 ezer munkahely felszabadult. Ez biztonságot ad a város gazdálkodásának is. Kétezer fő dolgozik jelenleg a zónában, átlagosan 5–20 főt foglalkoztató kis cégekben.

Milyen fejlesztési tervek vannak jelenleg?

– Négy cég most fejezte be az építkezést, másik három csarnoka pedig szerkezetkész állapotban van. De emellett van további négy cég, melyeknek még nem látjuk „fizikailag” a munkálatait, de egy-két héten belül elkezdik a kivitelezéseket. Épít tehát még egy nagy logisztikai központ, egy autóipari beszállító, valamint egy egyedi célgépeket gyártó vállalkozás is csarnokot nálunk idén, továbbá épül egy üzem bérbeadás céljára is.

A mostani vállalkozások betelepülésével elfogynak a zónában az infrastruktúrával rendelkező területek. Ez azt jelenti akkor, hogy kitehető a „Megtelt” tábla?

– Nem, nőhet tovább, mert noha most még a negyedik ütemben gondolkodunk, de stratégiailag már az ötödik ütem előkészítését is megkezdtük. Ez azt jelenti, hogy most a Budai útig terjeszkedünk, de vannak még máshol is területeink, ahol a munka folytatható.