A Kanizsay–Herke családban helyzet van

A sor így folytatódik: „Hétfő Karantunya vége?? A család nagyobbik része valamilyen edzésprogramban vett részt. Péntek. Digitális oktatás. Ma két gyerekemnek összesen 6 db egyeséről tudósított a Kréta. A szomorú az, hogy a tantárgyak többségéből ez az első jegyük, mióta helyzet van.” Idézetek a jellemzően egymondatos bejegyzésekből, amelyeket az ötgyermekes Kanizsayné Herke Zita tesz közzé a kijárási korlátozás bevezetése óta közösségi oldalán, Helyzet van címmel. Néhány hete a Kanizsay–Herke család élete is megváltozott, de, mint az Zita elbeszéléséből kiderült, alapvető változásokat azért nem okozott a család életében, hiszen öt gyerek mindennapos koordinálása normális helyzetben sem olyan egyszerű. Az idő azonban meghozza a rutint. Kezdjük viszont a legelején: miért vállal két diplomás fiatal a mai világban öt gyermeket?

– Mindig nagy családot szerettünk volna. Miután összeházasodtunk, gyors egymásutánban három gyermekünk született, ami után úgy éreztem, elég is lesz. Közben teltek az évek, és amikor a férjem felvetette egy újabb baba lehetőségét, azt mondtam, ha lesz negyedik, akkor kell egy ötödik is, mert nem akarom, hogy a kicsi „egykeként” nőjön fel. Akkor a legfiatalabb, Saci már 9 éves volt – mesélte egy szuszra Zita, akinek Botond fia nem régen töltötte be a 18. életévét. Őt követi a 17 éves Dénes, a 16 éves Saci, a 6 éves Kende és az 5 éves Emese. A taktika bevált, a „3+2”, ahogy Zita időnként nevezi őket, jól működik. Eleinte az anyagiakkal sem volt gond, mert bár Zita és férje is tanárként végeztek, mással foglalkoztak. A nagyok megszületése után Zita otthon maradt. Mivel Zsolt különböző multinacionális cégeknél volt alkalmazásban, nem jelentett gondot a család eltartása.

A kicsik megszületése után azonban elvesztette a munkáját, és miután tanítani kezdett, Zitának is munkát kellett vállalnia, hogy elő tudják teremteni mindenre a pénzt. Szűkölködniük nem kell, de okosan kell beosztani, ami van.

– Alapjában véve nagyon kicsi rezsijű család vagyunk. Takarékoskodunk, amiben a környezettudatos életmódunk is segít. A fűtés- vagy a vízszámlánk sokszor kevesebb mint egy 3-4 tagú családnak. Ahová lehet, biciklivel megyünk, minimális a benzinköltségünk. Belföldön, ismerősöknél nyaralunk, és így tovább. Nyilván megvannak a praktikák, mi az, amin spórolni lehet – árulta el Zita, aki azt is hozzátette, vannak viszont olyanok, amiken nem szabad filléreskedni. A boltban igyekszik mindig minőségi árut vásárolni, és ha a gyerekek különórájáról vagy sportolásáról van szó – a nagyok lovagolnak –, megtalálják a módját a költségek előteremtésére. Ugyanakkor a gyerekek is keresik a lehetőségeket, hogy a saját elképzeléseiket anyagilag is tudják finanszírozni.

Botonddal tavaly olvasóink is találkozhattak, ő lapunk segítségével talált támogatókat amerikai cserkészútjához. Idén nyáron a kéktúrát szeretné megcsinálni, most arra gyűjt.

– Úgy gondolom, anyának lenni nem másabb ma, mint száz éve volt. Ami állandóan változik, az a társadalmi hozzáállás, ami meghatározza, hány gyereket vállalnak a nők. Úgy látom, ma a két véglet a legjellemzőbb: sok az egyedülálló nő, ugyanakkor megnőtt a nagycsaládosok száma is. A nagycsalád számos szempontból előnyös is. Az egyik ilyen, hogy a gyerekek hamarabb önállósodnak, könnyebben alkalmazkodnak és jobban megtalálják a helyüket. És miközben a kisebbek sok mindent tanulnak a nagyobbaktól, bizony a nagyokat is számos jó dologra megtanítják a fiatalabb testvérek. Hogy mást ne mondjak, megtanulnak figyelni a másikra – mondta Zita, aki azt is hangsúlyozta, igyekszik nem ráterhelni az idősebbekre a kicsik felügyeletét, habár néha ez elkerülhetetlen. Ám arra mindig figyel, hogy napokkal előre szóljon, mikor kell Kendére és Emesére vigyázni. Így a feladat nem éri meglepetésként a kamaszokat, akik ennek megfelelően szervezhetik meg aznapi dolgaikat.

Na és persze a veszekedéseket sem lehet elkerülni. Amikor a kamasz a dackorszakossal vitázik, bizony kötélidegekre van szükség. Ahogy Zita viccesen mondta, ilyenkor az a fő, hogy vér ne folyjon, és igyekszik mindig valamilyen kompromisszumos megoldás megtalálására ösztönözni a vitázókat.

Lárma azonban nem csak veszekedés idején tölti be a házat, hiszen a Kanizsay–Herke családban nincs 20 fő alatti összejövetel. Az anyák napját az egész család – beleértve a Kanizsay és a Herke szülőket is, no meg Zita testvéreinek csemetéit – hagyományosan Zita szüleinek hétvégi házában tölti Vérteskozmán, amelyet minden évben közös fotóval is megörökítenek. Ez az idén persze elmarad.

Anyák napja kapcsán viszont nem maradhat el a kérdés: mit tart Zita az anyaságban a legszebbnek? – Az élet továbbadását, amely nemzedékről nemzedékre biztosítja a folytonosságot és az örökség továbbvitelét – válaszolta. És ez ilyenkor, május első vasárnapján érezhető talán a legjobban.