„Tűzoltás” kell a Tüzér utcában

Anita szerint az áldatlan állapot azóta áll fent, amióta a gyermekotthont átköltöztették a Kikindai utcából. „A »benti« és a »kinti« gyerekek között azért feszülnek ellentétek, mert a bentiek rendszeresen kijárnak – holott a gyermekotthon területén is van komoly játszótér –, elveszik a labdájukat, kötekednek, nem hagyják őket focizni, kosarazni. Bezzeg, ha a mi gyerekeink akarnának bemenni az ő játszóterükre, biztosan nem engednék meg nekik. Nem csak a fiatalabb fiúk, de a nagyobbacska lányok is zaklatják rendszerint a közeli boltból kijövőket, akiktől pénzt, cigarettát követelnek. És ha nem kapnak, káromkodnak, durva szavakkal illetik őket”, mesélte felháborodva Anita, az egyik édesanya.

A másik szülő, Renáta arról is beszámolt, hogy rendszeresen gyújtogatnak – erről telefonján videót is mutatott, amin jól látszik a gyújtogatás, meg az is, hogyan tapossa el a még csak apró tüzecskét a három fiú abban a pillanatban, ahogy észreveszik a figyelő szemeket –, bandáznak, ordítoznak, így zavarva a környéken élők nyugalmát. Előfordult már verekedés a gyermekotthon lakói és külsős fiatalok között és a maga részéről azt is félelmetesnek tartja, hogy alig egy év után – ők másfél éve költöztek a lakótelepre – tudták az intézetből kijárók az ő és családtagjai nevét, lakcímét. Férje egyébként néhányszor igyekezett normális hangon elbeszélgetni egyik-másik gyerekkel, de látszólag nem sikerült jobb belátásra téríteni őket.

Lapunk megkereste a terület önkormányzati képviselőjét, Molnár Tamást is, aki természetesen tud a kialakult helyzetről. „Annyit elértünk, hogy a rendőrség sűrűbben járőrözik a környéken. Egyeztettem Mátrahalmi Tiborral, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Kirendeltségének igazgatójával is, aki jelezte, ismert előttük a probléma, és nyitottak arra, hogy azt megoldják. Azt is elmondta, szeretnének biztonsági szolgálatot felállítani annak érdekében, hogy szigorúbban tudják ellenőrizni a gyerekek kijárását az intézményből. Hozzátette, igyekeznek azt a néhány elemet kiemelni a közösségből, akik a hangadók, hiszen azt tudni kell, hogy az említett viselkedés nem az intézmény összes lakójára jellemző”, mondta el a képviselő, aki kiemelte, a fehérvári intézmény legfelsőbb szerve, az Emberi Erőforrások Minisztériuma is tud a helyzetről.

Amikor azt kérdeztem a szülőktől, jelezték-e a problémát az elmúlt években az intézménynek, Anita azt mondja igen, de csak annyi választ kaptak, hogy meg kell érteni a viselkedésüket, mivel ezek a gyerekek hátrányos helyzetűek. Deresné Tanárki Mária, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője azt mondta, hozzá az utóbbi időben – egyetlen konkrét ügytől eltekintve – nem jutott panasz. Az intézmény egyébként 2015 decemberében költözött át a Kikindai utcából a Tüzér utcába.

„A költözésünket követő tavaszon valóban voltak villongások a lakótelepen a játszótérhasználat miatt, amit akkor jeleztek a lakók. Azonnal megtiltottam a gyerekeinknek az Erzsébet úti játszótér használatát, és gondozottjaink felügyelet mellett a Halesz-parkba jártak, ahol bőven van hely”, tudtuk meg az intézményvezetőtől, aki azt is elmondta, sajnos valóban vannak olyan gyermekeik, akikkel adódnak gondok, főleg amiatt, hogy „megtalálják” őket olyan külső egyének, akik nincsenek rájuk jó hatással, és akik be is szippantották a deviáns gyermekek egy részét. Az otthon lakóinak róluk való leválasztására már történtek lépések. Kezdeményezték a súlyos magatartási problémás gyermekek központi speciális otthonban történő elhelyezését, valamint hat gyermek más településen működő gondozási helyre került.

A rendőrséggel kialakított jó munkakapcsolat eredményeként a járőrök gyakrabban fordulnak meg a Tüzér utcában és környékén. A térfigyelő kamera telepítését és a biztonsági szolgálat működtetését maga az intézmény kezdeményezte, hiszen az – a környék lakói és a gyermekek biztonságán felül – láthatóvá tenné azokat a külső elemeket is, akik az otthon lakóit szeretnék kihasználni. A projekt a járványhelyzet miatt áll most. Deresné azt is elmondta, hogy az otthonból alapesetben ki lehet járni, hiszen az intézmény nyitott, de kimenni csak engedéllyel lehet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az, akinek nincs kimenője, nem tudja elhagyni az otthon területét. A dolgozók ugyanis a gyerekek eltávozásának megakadályozására kizárólag pedagógiai módszereket alkalmazhatnak, kényszerítő intézkedéseket nem.

Az intézményvezető asszony hangsúlyozta, az intézmény nyitottsága azt is jelenti, hogy vannak olyan nyílt napjaik, amikor be lehet menni hozzájuk megnézni, milyen munka folyik és milyen körülmények között dolgoznak. Ebbe az is beleértendő, hogy szívesen látják a gyermekotthon udvarán lévő játszótéren a lakókörzet gyermekeit és szüleiket. Hozzátette, az intézmény kiváló együttműködésben áll az önkormányzattal, valamint számos gazdasági, civil és egyházi szervezettel. „A társadalmi együttélés szabályainak betartása, az eredményes integráció megvalósítása széleskörű együttgondolkodással és összefogással valósítható meg, melyre az intézmény vezetése nyitott és együttműködő, a továbbiakban is”, zárta gondolatait az ügy kapcsán Deresné.