Milyen feladataik vannak a vadgazdálkodóknak? – A Vadex szakemberét kérdeztük

Fejér megye három vadgazdálkodási tájegységbe tartozik. Ezek közül kettőt, a Vértes hegységi vadgazdálkodási tájegységet és a Velencei vadgazdálkodási tájegységet erdők és azokat körülvevő rétek, mezőgazdasági területek alkotják, jellemzően hegy- és dombvidék. Ezzel szemben a Mezőföldi vadgazdálkodási tájegység alapvetően mezőgazdasági földekből áll, melyeket kisebb erdőfoltok, vízfolyások, rétek tagolnak.

Míg a régmúltban a megye nagyvadja az őz volt, ma már minden vadászterületen találkozhatunk vaddisznóval, de a gímszarvas éves mozgásterülete is érint szinte minden vadászterületet. Szabad területen a Vértesben és környékén él egy kisebb muflonállomány, és a megyében több helyen él már dám is. A fácánállomány nagysága – köszönhetően a Vadgazdálkodási Alap élőhely-fejlesztési pályázatainak is – ismét növekszik, mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak Haas Béla, a Vadex Mezőföldi Zrt. vadgazdálkodási ágazati igazgatója, hozzátéve: a Fejér megyei nyúlállomány-gazdálkodásnak továbbra sem kedvez a nagy táblás gazdálkodás. – A megyében évről évre kapitális trófeájú őzbakok kerülnek terítékre.

A dám- és gímállomány erős közepesnek mondható, de ezen fajokból is kerül ki évről évre több aranyérmes trófea – teszi hozzá a szakember, ahogy azt is, a vaddisznóállomány csökkentése fontos feladat mind a vadkárok megelőzése, mind az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása végett. Haas Béla azonban hangsúlyozza: a mai napig Fejér megye vaddisznóállománya egészséges!

A Nébih oldalán folyamatosan nyomon követhető az ASP kockázati besorolásra vonatkozó területi besorolás – amelyben Fejér megyei terület is fertőzöttként van feltüntetve. Ennek oka: viszonylag közel, de nem Fejér megyében ejtettek el vagy találtak beteg vaddisznót, így a körzetet ki kellett terjeszteni például a Bicskei és a Martonvásári járás egyes területeire is. – Jelenleg egyik legfontosabb feladatunk, hogy a vadat óvjuk, védjük, etetjük. A másik a vadkár megelőzése mind riasztással, mind fokozott vadászattal a veszélyeztetett területeken. A harmadik feladat az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása érdekében a terület fokozott ellenőrzése, a vaddisznóállomány csökkentése és folyamatos mintaküldés a lőtt egyedekből. A vadgazdálkodási szakember az apróvadállomány védelme kapcsán elmondta: a tavaszi hónapok a legalkalmasabbak a róka, aranysakál, borz, szarka, szajkó, dolmányos vajú állományának gyérítésére is.