Meseszép tavasszal a sárbogárdi Bolondvár

A természet kincseit újra felfedező sorozat nyitó túráján akkor a 3500 éves bronzkori földváron fennmaradt, és az ébredező tavasz varázsütésére magához térő ősgyepet és annak élővilágát szemléltük álmélkodva. A fennsíkról csodálatos panoráma tárult elénk, még a Mecsek lábáig is elláttunk. A táj, a színes növények lenyűgöző látványa mindenkit magával ragadott. Az egyik mélyedésben bronzkori cserepekre leltünk. Vegyük kézbe, csodáljuk meg mindahányat, mondta kalauzunk, Gábor, majd szépen tegyük vissza őket a helyükre. Ugyanis leletanyagnak túlságosan aprók. Sárbogárd legrégebbi emléke az úgynevezett „Bolondvár”, amit egy bronzkori földvár sáncai alkotnak, s a várostól északkeletre található – bogarásszuk a históriát. Egy, a Bolondváron történt hitelesítő ásatás szerint, a földvár a Vatya-kultúra második időszakában készülhetett. Egy kutatás a földvár létét a halomsíros kultúra elleni védekezéssel magyarázta.

(A Vatya-kultúra a kora bronzkori kisapostagi kultúra népességének kelet felé való terjeszkedése által és a nagyrévi kultúra népességének összeolvadásával alakult ki. A Vatya-kultúra egy középső bronzkori (Kr. e. 1800–1350) régészeti kultúra volt a Duna két partján a Szentendrei- és a Mohácsi-sziget között. Elnevezése az Újhartyán melletti Vatya-pusztáról ered.) A bogárdi Bolondváron napjainkig megtalálható az érintetlen, természetes löszvegetáció, amely régészeti és biológiai szempontból is különlegessé teszi a földvárat. A Bolondvár és a mellette húzódó völgy az erdős puszta egy darabját őrzi. A sárbogárdi Bolondvár hazánkban az egyik legnagyobb, s a legépebben fennmaradt bronzkori földvárnak számít. Teljes hossza 160 méter, a legnagyobb szélessége pedig 105 méter. Amint tudjuk: a Bolondvár nevű dombon, a dombhát északnyugat felé kinyúló összekeskenyedő végén kétrészes őskori vár terül el. A háromszög alakú belső várrészhez szabálytalan téglalap alakú külső vár csatlakozik, a két várrészt mély árok választja el. Mindkét várrészt széles, mély árok veszi körül, a vártető alatt egy keskeny teraszt hagyva. A légi felvételeken további erődítés nyomai is megfigyelhetők.

A bolondvár részint őskori, részint népvándorláskori földvárak maradványainak népies neve. Ezek a várak kör- vagy tojásdad idomú kisebb halmot képeznek sáncolás nyomaival; a sáncolás egyszerű, kettős, sőt hármas is, s néha magát a földvárat is két részre osztja. A „Bolondvár” név különösen Fejér megyében terjedt el, így nevezik a többi között az adonyi, a belsőbárándi, az ercsi és a sárbogárdi földvárakat. (A Pallas nagy lexikona)