Árvízvédelmi fejlesztés a fehérvárcsurgói tározónál

A Séd–Nádor–Gaja vízrendszer rehabilitációjának (első ütem) kivitelezési munkálatai 2018-ban kezdődtek, és jelenleg is zajlanak. A 100 százalékban támogatott projekt megvalósítására az Európai Unió és a magyar kormány 2,124 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. Az árvízvédelmi fejlesztés az Országos Vízügyi Igazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi együttműködésében valósul meg, a környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében.

– Az év első felében sor kerül továbbá a fenékleürítő műtárgy felújítására, a vízleeresztő átalakítására és a tározó őrtelepének korszerűsítésére. A projekt részét képezi egy új és korszerű monitoring rendszer kiépítése is – folytatta Horváth Angéla, az igazgatóság osztályvezetője. A monitoring rendszer szoftveres fejlesztése már megtörtént, ezt követően megkezdődhet a rendszer hardveres kiépítése, melynek során a tározónál – az országban egyedülállóan – nagy felbontású mini csapadékradart telepítenek, mely lehetővé teszi majd a vízgyűjtő területen a csapadékjelenségek eloszlásának és intenzitásának azonnali érzékelését. A nagy felbontású csapadékradarral lehetőség nyílik a célterületen kívül is az egész térségben egyre nagyobb problémát okozó, nagy intenzitású csapadékgócok helymeghatározására, s ezáltal a jövőben jelentősen csökkenthetők majd a hirtelen lehulló csapadék kezelésére fordított intézkedési idők.

Amint megtudtuk: a múlt évre ütemezett kivitelezési munkákat még a szélsőséges időjárási körülmények sem hátráltatták. Befejeződött a tározótér medrének szigetelése, a völgyzárógát átépítése, a kereszttöltés építéséhez szükséges földmunkavégzés, a szivárgórendszer rekonstrukciója és az oldaltöltés vízoldali burkolatának kialakítása.

– A fehérvárcsurgói tározó – amellett, hogy megfelelő üzemrenddel biztosítja a káros nagyvizek visszatartását – lehetőséget teremt majd a térségben felmerülő gazdálkodói vízigények kiszolgálására – emelte ki az osztályvezető. – Az árvízvédelmi fejlesztés eredményeként a tározó hasznosítható vízkészlete 3,1 millió köbméterrel nő, a tározótér e növelésével mérsékelhetők lesznek a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások.

A kivitelező az egyes projektelemek megvalósításának ütemezését a továbbiakban is úgy tervezi, hogy az ahhoz szükséges vízszintek ne okozzanak kárt a tározó horgászati célú hasznosításában. A Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációjának célja olyan beavatkozások megvalósítása, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését. Továbbá a karsztvízzel, a belvízzel és a csapadékvízzel – mint vízkészlettel – való gazdálkodás fejlesztését, és a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelését.

– A fehérvárcsurgói tározó vízhasznosítási célú bővítése hosszú távra megnöveli a Gaja-patak alsó szakaszán és a Nádor-csatornán a vízszolgáltatás biztonságát, az üzemeltetés rugalmasságát, illetve lehetővé teszi újabb vízigények kielégítését, úgy, hogy közben az árvízi biztonság nem csökken – fejtette ki a vízügyi szakember. – Vízkészlet-gazdálkodási szempontból javul a vízrendszer állapota, erősödik a tározó alatti Gaja-patak szakaszának „zöld folyosó” jellege (s ugyanígy a Nádor-csatornáé is), javul a vízhez kötődő szárazföldi élőlények élettere. A helyi növény- és állatvilág gazdagítása mellett kedvezőbb környezetet biztosít a vonuló madarak számára is.

– A vízminőségi vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a tározó kiváló vízminőségű, a Gaja-patakon beérkező víz minősége javul a tározás során. Ez a kiváló tisztaságú víz hígító vízként használható fel a Nádor-csatornán esetleg bekövetkező havária esetén, miután a Nádor-csatorna jelenleg is a térség szennyvizeinek befogadója.

A beruházás előkészítő szakaszában környezeti hatástanulmány készült, melyben megállapításra került, hogy a fehérvárcsurgói tározó bővítésének megvalósítása és a kivitelezés a környezetre nem gyakorol jelentős hatást. A területen jelenleg folytatott tevékenységhez képest nem várhatók lényeges környezeti terhelésváltozások. Magyarán: nem károsodik a természet! A projekt befejezésének várható időpontja 2020. szeptember elseje – tette hozzá Horváth Angéla.