A növénynemesítés stratégiai jelentőségű a kutatóközpontban

2019.11.26. 07:07

Múlt, jövő és kihívások a 70 éves martonvásári Mezőgazdasági Intézetben

Jubileumi tudományos ülést tartottak hétfőn az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében, amely hetvenéves fennállását ünnepli.

Bokros Judit

Hetven éve alapították a Brunszvik-kastélyban működő Mezőgazdasági Kutatóintézetet, amelynek nagyelőadójában került sor hétfőn egy egész napos tudományos ülésre. A felszólalók több szakmai előadást tartottak például a kalászos gabonanemesítésről, s tanulmánykötetet is bemutattak. Az eseményen megidézték a múltat, de szóltak a jelenről s természetesen a jövőről is. Nagy István (képünkön) agrárminiszter elmondta: korunk nagy próbatétele az éghajlatváltozás, a nehézségekre pedig ugyancsak a kutatások és azok eredményei jelenthetik a megoldást. Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Fotó: NAGY NORBERT

Az eseményen az ATK főigazgatója, Balázs Ervin köszöntötte a megjelenteket, majd Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese és a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke ugyancsak köszöntőt mondott. Utalt arra, 1972 óta az intézet elkötelezett kutatója, s e szerepköre nem áll távol a korábban említettektől. Úgy fogalmazott, hogy az intézet élen járt és jár az értékes tudományos és gyakorlati eredmények létrehozásában. A sikerek a jó helyzetfelismeréssel rendelkező vezetőknek, a motivált kutatógárdának és a technikai személyzetnek egyaránt köszönhetőek, most pedig ismét esély van a megújulásra.

Az eseményen megidézték a múltat, de szóltak a jelenről s természetesen a jövőről is. Nagy István agrárminiszter elmondta: korunk nagy próbatétele az éghajlatváltozás, a nehézségekre pedig ugyancsak a kutatások és azok eredményei jelenthetik a megoldást.
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Veisz Ottó, a Mezőgazdasági Intézet igazgatója az elmúlt hetven évet foglalta össze, azzal kezdve: az intézet az alapítás utáni évtizedekben világszerte ismertté tette a befogadó település, Martonvásár nevét. Ám a mezőgazdasági haladás eszméje az 1949 előtti évtizedekben sem volt ismeretlen a településen – utalt a múltra.

Az intézet tevékenységét a kutatás és az innováció jellemezte, számos kiemelkedő eredményt értek el, sok fejlesztést hajtottak végre, új kutatási módszereket vezettek be 70 év alatt. A jelent érintve elmondta: 1953-tól idén szeptemberig a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának egyik intézeteként működtek, most pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagjai.

A martonvásári intézet nagyelőadójában kutatók, érdeklődők is hallgatták az előadásokat
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Veisz Ottó szólt a főbb feladatokról, vagyis a kalászos gabona és a kukorica komplex kutatásáról. Eredményeik szakmai publikációk és közvetlenül hasznosuló szabadalmak révén jelennek meg – tette hozzá. A jövőképet vázolva kifejezte: a növénynemesítés stratégiai jelentőségű a martonvásári intézetben. Előadását köszönetekkel zárta.

Nagy István agrárminiszter rámutatott: minden korszaknak megvolt a maga kihívása, ezekre a kutatások, az eredmények alkalmazása szolgáltatta a megoldást. Ezen eredményekre soha nem volt akkora szükség, mint napjainkban, amikor az éghajlatváltozás globális kihívást jelent. A nehézségekre önmagunkban nem tudunk választ találni, széles körű összefogás, tudományos eredmények kellenek, s ebben számítanak a kutatók munkájára. A gazdák részéről is szemléletváltozásra van azonban szükség – utalt rá a miniszter, aki elismerte az intézet eredményességét, a tudósok munkáját, s szólt a kormányzat mezőgazdasági intézkedéseiről is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában