Leleplezték az öregcserkész alkotását Székesfehérváron

Ezek a célok vezették Sasvári László kápolnásnyéki fa- és kőfaragó mestert, aki két éve költözött Székesfehérvárra és lakhelye, a Sütő utca 40. számú társasház előtt készítette el és állította fel legújabb szobrát. A mester nem ismeretlen a megyében, hiszen közel két tucat köztéri és egyéb alkotása található Kápolnásnyéken, Csákberényben, Velencén, Nadapon, Pákozdon, Agárdon, Zichyújfalun, Tabajdon és Martonvásáron. Székesfehérváron ez az első köztéri szobra, amelyet nem mellesleg társadalmi munkában készített el.

Az eső ellenére többen is megjelentek szerda kora dél-előtt a Palotavárosi utcán, hogy részt vegyenek az alkotás leleplezésén, amelyet stílusosan az egyik cserkésztábor alkalmából készült zöld pólóval takart le az alkotó, aki ma már „csak” öregcserkész, ám a rendszerváltás óta tevékeny szerepet vállalt a hazai cserkészmozgalomban. Többek között egyik alapítója a székesfehérvári IV. Cserkész kerületnek.

A gánti mészkőből faragott alkotáson 3 szimbólum és két évszám található. A cserkészcsillag mellett megjelenik a csodaszarvas, amellyel az 1933-ban – ez az egyik felvésett dátum –, Gödöllőn megrendezett IV. Cserkész Világdzsemborira utal. Ennek a külföldön fehér szarvasként ismertté vált csodaszarvas volt a jelvénye. A sasmadár – benne finoman elrejtve a művész vezetéknevének második tagja, a „vári” –, a háború előtti magyar cserkészeket jeleníti meg, de a sas volt a jelvénye a 2010-es kerületi nagytábornak is.

A másik megörökített évszám 1989, amely pedig a honi cserkészet újjászületésének állít emléket. Idén tehát éppen 30 éve, hogy felélesztették az 1948-ban, 36 évnyi működés után betiltott mozgalmat Magyarországon. Ez az évforduló adta az egész alkotás apropóját is.

A szoboravatón Farkas László képviselő méltatta az alkotót, majd Sasvári László mutatta be munkáját és magyarázta el a szimbólumok jelentését az egybegyűlteknek.