2019.07.16. 15:00
Magyar és sváb hagyományaihoz ragaszkodva vált modern várossá az évek alatt Mór
Az eredetileg magyar falu lakossága a 145 évig tartó török uralom után a Hochburgok által betelepített németekkel gazdagodott, új fejlődési irányt adva a helységnek, ami azóta a megye harmadik legnépesebb települése, az ezerjó városa lett.
Fotó: Fortepan
A legenda szerint a Duna forrásvidékéről, a Fekete-erdőből érkezett ide hét sváb család, név szerint Ábele, Eisele, Hipele, Négele, Rimele, Schindele és Wundele. Érkezésük mindent megváltoztatott a településen. Azóta Mór hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami a mai napig töretlenül tart, azonban hiába az új utak, körforgalmak, széppé varázsolt közterek, a mostani város utcaképeit szemlélve kitűnik, hogy a hagyományőrzés csak szépíteni engedte a várost, torzítani nem.
A Kapucinus tér bal oldalán a szerzetesek rendháza látható, ahogy ma is. Minden a régi, csak az egymás után sorakozó fiatal fák lettek matuzsálemek. A kép jobb felén húzódó épület kapualja mögött lakások voltak és vannak. A kapu bal felén hatósági húsbolt volt, ma a pecsenye és a sült kolbász gőze bodorodik a levegőben. A kapu másik felén jelenleg egy virágbolt várja az örömet szerezni akarókat. A kép bal sarkában van egy apró, különálló épület. Most üres, de valaha vámház volt, a fináncok szolgálati helye, a piacra igyekvők nem nagy örömére.
A felső képeken Szent Flórián szobra magasodik. Mór történelmét át- meg átlengi a tűzvészek sorának fehér füstje. Ezek emlékezetére állított Luzsénszkyné Berényi Erzsébet emlékművet 1745-ben. Annak helyére került a szent mészkőből faragott szobra, báró Luzsénszky Károlynak köszönhetően, 1844-ben. Azóta is nagy tiszteletben tartják a kovácsoltvassal védett szobrot, amit nemrégiben felújítottak, és 2015 májusában átadták a városnak a tűzoltónapi ünnepségek keretében.
A Luzsénszky (Láncos)-kastélyt a 18. század végén építette a névadó család, Mór főterén. Az egyemeletes, sátortetős épületnek a két végén U alakban hátranyúló rövid szárnyai vannak, melyek a főépülettel egy udvart fognak közre. A hátsó homlokzat teljes hosszában a földszinten és az emeleten árkádos folyosó húzódik. Szebb lett, de semmiben sem más. A folyosókat ablakok védik az emeleten és az udvar közepén, a régi fotón látható farakást kör alakú, virágzó rózsáskert váltotta fel. Ahogy akkoriban, úgy ma is a város vezetésének központja a kastély.
A 19. század elején földrengések rázták meg a környéket, emiatt az épület jelentős károkat szenvedett, de arculatát megőrizte, és így vele együtt Mór város is.