Kevesebb alma terem az idén

A tavalyi 900 ezer tonnához közelítő almatermés után mintegy 450 ezer tonnára becsülik az idei várható hozamot a szakemberek, de ez a mennyiség 40–50 ezer tonnával még több, vagy kevesebb is lehet. Annyi azonban biztos: 400 ezer tonnánál kevesebb és 500 ezer tonnánál több nem lesz az ország almatermése – állítja a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ledó Ferenc a gyenge termés okait elemezve, kifejtette: mivel az almánál az adott év hozamát erőteljesen meghatározza a fák előző esztendei termésterhelése, a tavalyi gazdag hozamok előrevetítették, hogy az idén „pihennek a fák”, azaz gyengébb lesz a virágzás, s kevesebb a termés. S, hogy biztosan így legyen, az időjárás is rátett egy lapáttal: az aszályos tavasz miatt az öntözetlen területeken, – azaz az ültetvények háromnegyedén –, nem megfelelően alakult az almafák virágainak minősége, illetve termékenyülése.

Meg kell adni a gyümölcsfának mindent, amire szüksége van

Tovább rontott a helyzeten, hogy március, áprilisban többször erősebb éjszakai lehűlés volt, április végétől május végéig pedig az extrém csapadékos, fényszegény időjárástól szenvedtek a fák. Mindennek következményeként az átlagosnál gyengébb volt a terméskötődés, amit május, júniusban több ültetvényen erőteljes gyümölcshullás is követett. A hűvös tavasz után június második felében már az extrém magas hőmérséklet és UV sugárzás okozott napégési károkat, az ország almaterületének felét adó észak-keleti országrészben pedig egy nagy erejű zivatarlánc miatt alakultak ki vihar- és jégkárok.

A várható terméskilátásról hallva, felvetődik a kérdés: annak ellenére, hogy kevesebb terem a kedvelt gyümölcsből, lesz-e elegendő mennyiség és választék a boltokban és a piacokon? Ledó Ferenc határozottan állítja: szó sincs arról, hogy hiány alakulna ki almából, ugyanis éves átlagban mindössze 200 ezer tonna almát ropogtatunk el, a többit a feldolgozóipar vásárolja meg a termelőktől. A friss fogyasztásra szánt gyümölcsből tehát biztosan nem lesz hiány, de, léalmából várhatóan kevesebb jut majd a feldolgozóknak, s a gazdák remélhetően a múlt évinél kedvezőbb árat kapnak majd a termésért.

Az utóbbiban reménykednek a megye almatermesztői is, mivel folyamatosan nőnek a korszerű és biztonságos művelés költségei, s nem lett olcsóbb a munkaerő sem. A Soponyán, valamint Agárd és Dinnyés körzetében családi gazdaságot működtető Borbás Edit elmondta, ahhoz, hogy a egyebek között a 9 hektáros almaültetvény műveléséhez, a termés szedéséhez, szállításához elegendő munkáskéz álljon rendelkezésre, s a munkavállalókat hosszabb távra meg lehessen tartani, sokat kell tenni. Nemcsak megfelelő fizetést, szállást és étkezést kell biztosítani, hanem jó szóra, személyes törődésre is szükség van. A családi gazdaság almáskertjei – az országos helyzethez hasonlóan – gyengén teljesítenek az idén. A becslések szerint a várható termés mintegy tizede lesz csak a tavalyinak. Ami megterem, azt viszont jó minőségben kell megőrizni, annál is inkább, mert a termés egy részét a gazdaság iskolagyümölcsként értékesíti.

Mi a titka az átlagnál jobb termésnek?

S bár a legtöbb termelő a várható gyenge termésről számol be, van ritka kivétel is: Magyaralmáson közepes termésre számít a fia 3 hektáros ültetvényének gondozásában segítő Vincz József. A kertészmérnök, szaktanácsadó neve nem ismeretlen régi olvasóink előtt, tanácsaival ugyanis két évtizeden át segítette a kiskerttulajdonosok munkáját. A kérdésre, hogy mi a titka az átlagnál jobb termésnek, az ültetvényen minden nap aktívan dolgozó szakember csak annyit mondott, meg kell adni a fának mindent, amire szüksége van ahhoz, hogy gazdag és jó minőségű termést érleljen. Persze azért nem árt, ha a körülmények is kedvezően alakulnak. Vincz József egyébként gondnak tartja, hogy a kertészetnek, a gyümölcstermesztésnek és az értékesítésnek nincs meg a kellő infrastruktúrája, a feltételek és a piac megteremtésében magukra vannak hagyva a termelők. A piaci helyzet javítását egyébként a közelmúltban tartott tanácskozásukon a V4-országok is célul tűzték ki, egyebek között termelői érdekeltségű feldolgozók létesítését, fogyasztásösztönző programok indítását és megfelelő szabályozórendszer kidolgozását tartanák fontosnak.