Sok millió forintba került, érdektelenségbe fulladt a velencei népszavazás

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Helyi Építési Szabályzatot és a Velencei Településrendezési Eszközöket Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy módosítsa, hogy semmit ne lehessen a Velence Korzó területén építeni?” – ez volt az a kérdés, amely hosszas, bonyodalmas előzmények után végül bírósági engedéllyel egy népszavazási kezdeményezés részeként a velencei lakosok véleményét kérte múlt vasárnap. Az előzményeket érdemes tudni az ügyben, amelyekről a Fejér Megyei Hírlap több alkalommal is cikkezett: röviden annyi, hogy a város tulajdonában lévő Velence Korzót szerződés keretében üzemeltető Gomi Kft. szeretett volna élni beépítési lehetőségével. A Korzó impozáns épületének felső szintjén az egyébként már létező épületrészek közé épített volna lakásokat. Ezzel tehát emeletráépítést nem valósított volna meg, ellenben „kitöltötte” volna azokat a szellős részeket, amelyek némi belátást még engednek az út túloldalán állók (lakók, szállástulajdonosok) számára a Velencei-tóra.

A népszavazás eredménytelen, s a Korzót senki nem akarja eladni

Szelei Andrea, Velence aljegyzője elmondta: a népszavazás kezdeményezéséről és eljárásról szóló törvény jelenleg érvényes paragrafusa szerint „a helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.” A vasárnapi velencei népszavazáson azonban csak a voksolásra jogosultak 24,6 százaléka ment el szavazni (1455 fő) – ami egyébként még a törvénymódosítás hatálybalépése előtt érvényes 25 százalék feletti érvényességi küszöböt sem érte volna el. A referendum tehát eredménytelen, így a törvény sem ír elő jogalkotási kötelezettséget a helyi képviselő-testületnek. A népszavazáson 1367 igen, 84 nem született, továbbá 4 érvénytelen volt. Ez utóbbi abból adódhat – tudtuk meg az aljegyzőtől –, ha valaki egyik választ sem vagy mindegyiket bejelöli, illetve ha ceruzával voksol. A népszavazás kezdeményezőjének 5 nap jogorvoslati lehetősége van.

A szavazóköri eredményekkel kapcsolatos döntés törvénysértő voltára, vagy pedig a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmények megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére vonatkozóan lehet fellebbezést benyújtani. De tegyünk egy zsákutcányi kitérőt afelé is, mi lett volna, ha eredményes a népszavazás: akkor a testületnek olyan határozatot kellett volna hoznia, amely akár még egy plusz vizesblokkot sem engedélyezhetett volna a megnövekedett igényekre való tekintettel a korzón. Pedig a Velencei-tó legnagyobb egybefüggő plázsos szabadstrandja népszerűsége csúcsán van, ezrek látogatják minden szezonban, idén ráadásul már szezonkezdet előtt megkezdődött a korzóra való „vándorlás”.

A vasárnapi népszavazás kezdeményezője, Gerhard Ákos nyilvános posztban vetett számot a született eredmények ismeretében, ebből idézünk: „a népszavazás büszkeségre adhat okot: sikerült egy fontos közös ügy mentén közösséggé formálódnunk, méghozzá egy olyan közösséggé, amely óvni kívánja a várost, és annak lakóit.” Emellett hozzátette: „most már a város vezetőjén, és a képviselő-testületen múlik az, hogy miképpen veszi figyelembe annak túlnyomórészt egybehangzó üzenetét: hogy nem akarjuk a tópart további magánosítását, kisajátítását.”

Több fontos fejlesztés megvalósulhatott volna

Ez utóbbi kijelentés valószínűleg a korzó eladására vonatkozó, korábban is felreppenő utalás, mellyel kapcsolatosan Koszti András polgármestert is megkerestük. De előtte álljon itt a város vezetőjének nyilatkozata, aki szintén véleményt nyilvánított az eredmények (eredménytelenség) ismeretében: „Ami az eredményt illeti, kissé szomorúvá tesz, mivel pont az következett be, amitől kezdettől fogva tartottam: nem lesz érvényes – így eredményes sem – a szavazás, ezzel gyakorlatilag kidobtunk az ablakon sok millió forintot. Annyit, amennyiből több fontos fejlesztés megvalósulhatott volna.” A polgármester úgy véli, a népszavazási kezdeményezés néhány ember akciója, akik mögött politikai erők állnak, s mint mondja, ez be is bizonyosodott, amikor az LMP színre lépett a Korzón. Nem mellesleg a Hírlapnak azt is kifejtette, hogy megeshet, a népszavazási kezdeményezés mögött inkább adatgyűjtési motiváció fedezhető fel, mintsem a Korzó iránti elkötelezettség. Koszti András azonban annak ellenére sem nyilvánított véleményt az elmúlt hónapokban a konkrét ráépítési ügyben, hogy politikai hangulatkeltést gyanított a háttérben.

Ma nincs jogosultsága a beépítésre

Mert, ahogy fogalmazott, „számomra a választópolgárok akarata a legfontosabb, s ahogy azt már a kezdeményezés indítványozásával egy időben világossá tettem, amennyiben lesz népszavazás – amit aláírásommal magam is támogattam –, és az eredményesnek bizonyul, annak végeredményét elfogadom!” Majd pedig egyértelműsítette azt is, hogyan is fogja a testület, a város Gerhard Ákosék felvetését figyelembe venni: az eredménytelenség ismeretében a velencei képviselő-testület a törvény szerint nem kötelezhető olyan döntés meghozatalára, „amely a város számára beláthatatlan károkat okozhat, s akár a Korzóhoz kapcsolódó támogatói szerződés felbontásához is vezethet(ett volna), anyagilag romba döntve településünket.”

A város önkormányzata egyébként nem adott tulajdonosi hozzájárulást ahhoz, hogy lakásokat építsen az üzemeltető a felső szinten, mindemellett az eljáró kormányhivatal is elutasította az építésiengedély-kérelmet – tehát ma nincs jogosultsága a beépítésre. Sőt, a polgármester ezúttal is kihangsúlyozta: továbbra sem szeretné, hogy beépítsék lakásokkal a felső szintet, ahogy eladni sem akarják a Korzót. Amellett, hogy erről önkormányzati határozat is van – ami persze visszavonható lenne –, de, ahogy fogalmazott, továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy Velence értékeit nem árusítják ki – senkinek.