Gábor Miklós már elismert színészként tért vissza filmet forgatni Székesfehérvárra

Az évforduló alkalmából megkoszorúzták zalaegerszegi szülőházának emléktábláját, ahol 1919. április 7-én először látta meg a napvilágot. Budapesten a Madách Színház Tolnay Szalonjában a róla készült fotókból, újságcikkekből, rajzaiból és színházi szerepeiben viselt ruhákból rendeztek kiállítást. A Bajor Gizi Színészmúzeumban Hamlet háziköntösben címmel beszélgetéssel és vetítéssel idézték fel a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja életének ismert és kevésbé ismert fejezeteit, epizódjait – a programon részt vett lánya, Gábor Júlia is. Csatlakozva az ezekben a napokban történt szülőhelyi és fővárosi megemlékezésekhez, ejtsünk szót mi is Gábor Miklós Székesfehérváron töltött éveiről.

Korának lenyomata jelen volt életében és szerepeiben egyaránt

A Gábor család egyes források szerint 1925- ben költözött Zalaegerszegről Fehérvárra, míg mások 1926-ot említenek. Édesapja, Gábor Béla – aki eredetileg újságíró volt – több mozit is nyitott városunkban, ami családjuknak megfelelő polgári életmódot biztosított. A Fehérváron iskoláztatott, s itt felcseperedő Gábor Miklós gimnáziumi tanulmányait a Magyar Királyság Állami Ybl Miklós Főreáliskolájában folytatta, s ott is tett érettségit 1938-ban. A mintegy 12-13 év, amely Fehérvárhoz köti, hatással volt későbbi életének alakulására, színésszé válására. Az első mélyebb hatások a Nagy Sándor utcai Ybl Miklós Főreáliskolában érték (a mai Ady Endre utcai Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola). Főként a franciát és irodalmat tanító György Oszkár költő, műfordító tett rá nagy benyomást. A Nyugat folyóirat külső köréhez tartozó, Baudelaire verseit először magyarra fordító költő és tanárember felfigyelt diákja jó fogalmazókészségére, s még magához is meghívta vendégségbe. Amellett, hogy György Oszkár által az „intellektuális- művész légkörbe is belekóstolt” – mint egy diákéveire való visszaemlékezésében említette –, más erős impressziók is érték Fehérváron.

A Gábor Miklós életének és művészetének kutatásával foglalkozó Kocsis Katalin nagykanizsai könyvtáros Székesfehérváron is járt, hogy kiderítse, hol lehetett a színész apjának mozija. Az ő nyomozása és más helyi kútfők által pontosan ismerhetjük, hogy az Uránia mozgószínház a mai Dr. Koch László utca 4. szám alatt volt (abban az időben még ez is a Várkörúthoz tartozott). Szívesen töltötte ott az időt diákként Gábor Miklós és apja másik mozijában, a Kossuth utcai Árpád fürdő területén található egykori Árpád mozgószínházban. A fehérvári mozikban látott filmélményeinek meghatározó szerepe volt abban, hogy Thália szolgálatába szegődött, s a gimnázium után a fővárosban, a Színművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1940-ben végzett. Gábor Miklós már elismert színészként – a Nemzeti Színház és a Madách Színház tagjaként – tért vissza filmet forgatni városunkba 1960-ban. Itt játszódik a második világháború végnapjaiban az Alba Regia című film, amelynek valós eseményeken alapuló történetében a főszereplő helyi sebészorvost alakítja (lásd erről bővebben a Fejér Megyei Hírlap március 2-i számát, Szerelmi történet az Ady utcában címmel – a szerk.).

A fehérvári filmforgatásig már túl volt sok film- és színházi szerepén, köztük élete címszerepén: Shakespeare Hamletjén Vámos László rendezésében. A színháztörténetben számontartott alakítást az angol kritikusok egyértelműen elismerték, s Laurence Olivier után őt tartották a legjobb Hamletnek Európában, még „Magyarország hercegének” (Prince of Hungary) is elnevezték. A korának lenyomata ugyanúgy jelen volt a színművész életében – rövid ideig a Nemzeti Színház párttitkára volt, de lemondott róla és kilépett a pártból –, mint szerepeiben. Nemcsak a Valahol Európában (1947) csavargó kamaszhősével aratott emlékezetes sikert, színre vitte Sztálin alakját is (Visnyevszkij: A feledhetetlen 1919 című színművében), amiért Kossuth- díjjal jutalmazta 1953- ban az előző rendszer. A korszakos, nagy színészre emlékeztet 100. születésnapján a róla elnevezett Gábor Miklós-díj – évente a legjobb Shakespeare-alakítást ismerik el vele –, amely értékmérő és értékőrző presztízzsel bír Thália papjai, a színművészek körében.

EMLÉKTÁBLA AZ URÁNIÁN

A mai Dr. Koch László utca 4. szám alatti villamossági áruház és a város közös emléket állíthatna az Uránia mozgószínháznak, ahol valószínűleg az első hangosfilmet is bemutatták Székesfehérváron. Lehetne ez egy különleges, „fénnyel írt” emléktábla, amelyre felkerülhetne Gábor Miklós neve is.