Társasházak, társasházkezelők szakmai konferenciáját tartották a VOKE-ban

A konferencia házigazdájaként a szervező THT szaklap főszerkesztője, Meichl Mátyás 10 órakor nyitotta meg a rendezvényt. Ezt követően számos érdekes előadást hallgathattak meg a résztvevők a társasházi, lakásszövetkezeti felújítások finanszírozásáról, a társasházi vízórákból nyert adatok feldolgozásában beállt változásokról, a professzionális hőszigetelés és homlokzat­felújítás nanokerámiás hőszigetelő bevonatairól, a szellőzőrendszerekről, a társasházi kamerarendszerekről valamint az eHáz projektről.

A déli szünetet és konzultációt követően a konferenciát immár hagyományosan Bék Ágnesnek, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnökének előadása és jogi tanácsadása zárta. Az Ami a társasházi törvényből kimaradt címmel megtartott prezentációjában a jogász szakember 25 témába rendezve szolgált hasznos gyakorlati útmutatóval a törvényben nem szabályozott, megoldásra váró feladatokhoz.

Érdemes rendelkezni róla, hány meghatalmazás adható egy személynek

Az alapvető rendelkezések közül kimaradt például annak tisztázása, hogy mi a teendő akkor, ha a közös tulajdonban lévő kertben vagy zöld területen gépkocsi parkolóhelyeket alakítanak ki. Itt jelenleg a már megalkotott szabályok figyelembevételével a közgyűlés maga döntheti el, hogy mekkora területet kívánnak e célra felhasználni. Meg kell egyezni továbbá abban, hogy ki és milyen feltételekkel használhatja a létrejött parkolókat. Hasonlóképpen dönteni kell a fizetési feltételekről, illetve a használói körbe való bekerülésről, a használók esetleges cseréjéről is.

A törvény nem rendelkezik a nem lakhatási célokra hasznosított lakások sajátos helyzetéről sem. Egy szolgáltatási helyszínné vagy munkahellyé alakított lakás azonban olyan terheket róhat a szomszédokra, amelyekről a társasház szervezeti és működési szabályzatában (szmsz) mindenképpen érdemes megemlékezni. Jó lenne, fogalmazott Bék Ágnes, ha itt az szmsz legalább az egyedi vízóra felszerelését előírná. Közös tulajdonú közmű- vagy vezetékrendszer megváltoztatása esetén pedig az szmsz mindenképpen írjon elő tervleadási kötelezettséget. Ellenkező esetben egy későbbi felújításkor, falbontáskor nagyon kellemetlen meglepetések érhetik a társasházat.

Azonnali intézkedés érdekében

Zajos gépek (fogorvosi rendelő) vagy nehéz tárgyak (edzőterem) beépítése esetén mindenképpen érdemes statikai vagy egyéb szakvéleményeket beszerezni. A szálláshelyként használt lakások esetében szükséges volna gondnokot kijelölni, aki zajongás, szemetelés vagy károkozás esetén azonnal intézkedni tud – hiszen a társasháznak kárt okozó lakó esetleg már rég elhagyta az országot, mire egy hagyományos jogi eljárás kibontakozhat. A közös tulajdonnal kapcsolatos kötelezettségekről szólva az elnök kihangsúlyozta: hiba, ha a közös képviselők összevárják a hátralékokat: ha túl nagyra nő az összeg, azt többnyire már nem lehet beszedni. Tanácsos az szmsz-ekben úgy rendelkezni, hogy 200 ezer Ft fölött kötelező legyen megindítani az eljárást.

A közgyűlés összehívásáról a törvény úgy rendelkezik, hogy 8 nappal korábban kell a meghívót megküldeni, de ez konkrétan mit jelent? Bék Ágnestől megtudtuk, a bírósági gyakorlatban ezt úgy értelmezik, hogy a 8 napba a postára adás napja beleszámít, de a közgyűlés napja már nem. Elhangzott: elegendő számú meghatalmazás begyűjtésével a közgyűlés jelenleg akár egyéni irányítás alá is vonható. Érdemes hát az szmsz-ben rendelkezni róla, hány meghatalmazás adható egy személynek maximálisan. Az elnök szerint jó lenne az is, ha a közgyűlés irányíthatatlan helyzet kialakultával berekeszthető lenne. A konferencia személyre szabott jogi tanácsadással zárult.