Őszintén az orvoshiányról, a problémákról és a lehetséges megoldási javaslatokról

Adódik a kérdés: hogyan, mi alapján határozzák meg, hogy mennyit ér egy körzet? Az, aki mégis úgy dönt, hogy megveszi, mennyi bevételre számíthat? Kellene-e ügyeletet vállalnia, helyettesítenie? Mennyit kellene dolgoznia, hány embert kellene ellátnia? Mi lesz velünk, betegekkel? Ezek nem politikai kérdések, hanem szakmaiak…

Negyvenöt év háziorvosként

Csillag Márta háziorvos (Pusztavám) tavaly június végén befejezte háziorvosi tevékenységét. – Az elődöm elődje hatmillió forintért adta el a praxist, 40 éves volt, és Írországba kivándorolt – mondja a nyugdíjas orvos. – Az én elődöm 3 év után kiment Németországba, 35 évesen, tőle 4,5 millióért vettem meg. Kis körzetből jöttem a faluba, amit vállaltam, azt teljesítettem. Összesen 45 évet dolgoztam falusi háziorvosként. Egy éve határoztam el, hogy felállok. Indokaim? A korom (elmúltam 70), a rengeteg számítástechnikai előírás. Nemcsak az orvosok idősek, már az ápolók is… képtelenek az új technikai követelményeknek megfelelni, amelyek egyre bonyolultabbak. 2017-ben kezdtem hirdetni a praxisomat, két érdeklődő volt. A járásban már három nagy és jó körzet vár új orvosra és egy kisebb, amelyik már 5 éve betöltetlen. A háziorvosok zöme nyugdíj előtt áll, vagy már nyugdíjasként dolgozik. A háziorvosi munka – sajnos – leértékelődött a fiatal orvosok körében. Mi lenne az ideális? Megmondom. Legyen mindenki közalkalmazott!

Átlagon felül támogat a móri önkormányzat

Hatalyák Dezső háziorvost (Mór) szintén megkerestük ebben a kérdésben. Íme a válasza: A valós ok az, hogy megöregedtünk! Két és fél éve – immáron 45 év, havi 4 ügyelettel terhelt munkaviszonnyal – rendes nyugdíjasként folytatom embertársaim gyógyító, szűrő, tanácsadó szolgálatát. Én magam is tervezem, hogy 2-3 éven belül felállok. Annak ellenére, hogy a móri önkormányzat átlagon felül támogatja orvosait. Miért nem vonzó a fiatalok számára a mi pályánk? Talán azért, mert folyamatosan karbantartandó (értsd: továbbképzések, kongresszusok, 5 évente kötelező licencvizsgák) magas szakmai tudást igénylő, egyéni, családi életet háttérbe szorító, a beteg sorsát, életét meghatározó, azonnali döntéseket igénylő, anyagi-, erkölcsi-, büntetőjogi felelősséggel járó szolgálat a körzeti háziorvoslás. Igaz, ma már csak 8 óra a mi kötelező munkaidőnk is, de ügyeleti szolgálatot is kell adnunk ezen felül a központi ügyeletekben. El kell mondanom azt is, hogy az utóbbi években mind a finanszírozásban, mind a gazdasági szabályozók, adóterhek területén érezhető könnyítések vannak.

Embertársaink nem érzik, nem értik „az egészség érték” voltát, nincsenek azon ismeretek birtokában, hogy átlássák, hogy az „ingyenes orvosi ellátás” igencsak sokba kerül államilag és egyénileg is, ezért mind egészségüket, mind az ellátást eltékozolják. Tudom, ma az alábbiakat leírni is eretnekség, de – átmenetileg – eltörölném a felvételihez szükséges két idegennyelv vizsgabizonyítványt nemcsak az egyetemi, de az egészségügyi fő- és szakiskolákban is. A praxisjog átvételével kapcsolatosan javasolnám a Magyar Orvosi Kamara által ajánlottak elfogadását. Egy központi praxisalap létrehozását, amelyből a távozó kollégát mintegy végkielégítésül (praxisban eltöltött idő arányában) „kárpótolnák”, a praxis területi önkormányzatai pedig feltöltenék az alapot, így ők is érdekeltek lennének abban, hogy legyen orvosuk.

A hálapénzt be kellene tiltani!

Fábry Péter Pál háziorvos (Mór) így vélekedik: – A magyar egészségügy, ezen belül a betöltetlen vidéki háziorvosi állások problematikáját elsősorban az erkölcstelen, de sajnos évtizedeken keresztül a magyar társadalom által eltűrt és elfogadott hálapénz rendszernek tulajdonítom. Törvényileg be kellene tiltani e „fertőt”. Hogyan? Szerintem a megoldás: a mostani nettó fizetéseket, négy-ötszörösére kellene felemelni, természetesen minden dolgozónak. Ezek után bűncselekmény lenne minden hálapénz elfogadása. Szerintem a kollégák nemcsak a magas jövedelemért, hanem a mindenkinek – a betegeknek, az ápolóknak, az orvosoknak – elfogadhatatlan erkölcsi viszonyok miatt mennek idegen honba dolgozni.

Sokkal nagyobb lenne a visszaáramlás is, ha ez az állapot megszűnne. Nem is beszélve arról, hogy a hálapénz a lakosságnál maradna. 44 éves háziorvosi tapasztalatom alapján bizton állítom, hogy ezen intézkedések után alig lenne üres háziorvosi praxis és a kórházak gondjai is lényegesen csökkennének. Összefoglalva: javaslom a fizetések megfelelő mértékű rendezését az egészségügy minden területén. Ezek után, akik a törvényeket nem tartják be, szigorúan vonják felelősségre. Zárómondatként nagy elődünk mondását idézném: „Jaj annak a betegnek, aki orvosának anyagi gondjai vannak!”

Komplex problémáról beszélhetünk

Kovács Krisztián, a Magyar Orvosi Kamara Fejér Megyei Szervezet titkára – a fentiekhez – a következőket fűzte hozzá: – A felvetett kérdés és a kollégák válaszai is rámutatnak arra, hogy komplex problémáról beszélhetünk, amit nem lehet csupán szakmai szempontok szerint értékelni. Elengedhetetlen a kérdés szakmapolitikai háttere, ennek megválaszolása azonban úgy gondolom, túlmutat a jelen elemzés keretein. A helyzet alapját képezi, és sürgető mivoltát támasztja alá az alapellátásban dolgozó orvosok és szakdolgozók korfájának idősek felé történő eltolódása és az utánpótlás hiánya. Szintén komplexebbé teszi a kérdést, hogy földrajzilag és településszerkezetileg is jelentős különbségek állnak fenn, egyszerűen fogalmazva más igények és feladatok vannak egy megyei jogú város praxisában és más egy több településből álló vegyes praxisban.

Mindemellett természetesen nem lehet elképzelni teljesen személyre és praxisra szabott rendszert, de fontos lenne a sokszínűség figyelembe vétele. A megoldás elsődleges feltétele a Magyar Orvosi Kamara szerint a finanszírozási kérdések megoldása révén a humán feltételek rendezése. Az évtizedekkel ezelőtt kialakított rendszer, amely alapján az alapellátó praxisok kb. 95 százaléka vállalkozási formában működik és az utóbbi évek finanszírozást fejlesztő lépései mindenképp javítottak a helyzeten, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős áttörést nem sikerült elérni az alapellátás – mint életpálya – népszerűsítése felé.

Minden évben havi plusz 130 ezer

Fenti írásunkat e-mailben elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, kérve őket, mondják el véleményüket. A Sajtó- és Kommunikációs Főosztálytól az alábbi választ kaptuk: – A magyar egészségügyi ellátórendszer első számú védelmi vonala az alapellátási rendszer. Az egészségügyi törvény értelmében a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében, biztosítani kell számára, hogy hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, a páciens nemétől, korától és betegségétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. A törődő egészségügyi rendszerünk kulcsa és kapuőre az alapellátás. A kormány több intézkedéssel is támogatja a háziorvosokat. Az elmúlt 8 év alatt 75 százalékkal nőtt a háziorvosi ellátás finanszírozása. 2015-től minden évben havi plusz 130- 130 ezer forinttal emelkedett a háziorvosi praxisok támogatása, most havi 520 ezer forinttal magasabb a díjazás.

Letelepedési pályázat, akár 20 millió is járhat

A kormány 2014-ben elindította a betöltetlen háziorvosi körzeteket vállaló háziorvosok letelepedési pályázatát, amelyre 2018-tól már a fogorvosok is pályázhatnak. Az elnyerhető összeg akár 20 millió forint is lehet. A 2014 és 2017 között letelepedési pályázaton nyertes és támogatási szerződést kötő pályázó háziorvosok száma 142 fő, fogorvosok száma 37 fő, a kifizetett támogatási összeg – háziorvosi pályázók esetében – 2082,1 millió forint, fogorvosi pályázók esetében 927,2 millió forint. Ez összesen: 3009,3 millió forint. 2015 és 2017 között a praxisjog- vásárlási pályázattal praxisjogot cserélt 167 fő, az erre kifizetett támogatási összeg 852,7 millió forint. A kormány 2018-ban is meghirdette a háziorvosi praxisjog- vásárlási, illetve háziorvosi és fogorvosi letelepedési pályázatokat. A tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésére, a 2018-as évben összesen 1,2 milliárd forintos forrás állt rendelkezésre. Ez a folyósított támogatási összegeken túl fedezi az ezek után fizetendő adó- és járulékterheket is. Olyan orvosok láthatnak el helyettesítő háziorvosi tevékenységet, akik még nem rendelkeznek háziorvostan szakvizsgával. Egyes klinikai szakképesítéssel rendelkező orvosok adott feltételek mellett jogosulttá válnak háziorvosi tevékenység végzésére. Azon kívül, hogy a kormány igyekszik vonzóvá tenni a háziorvosi praxisokat, arra is kiemelt figyelmet fordított, hogy a magyar orvosok hazánkat válasszák hivatásuk gyakorlásához, ezt a célt szolgálja a 2011-ben létrehozott Rezidens Támogatási Program. A kormány szándéka, a praxisközösség és csoportpraxis működési formák további támogatása, erősítése.

***

Cikkünket vitaindítónak is tekinthetjük. Az itt felszínre került gondok, pozitív lépéseket is mutatnak, elmozdulást jelenthetnek az egészségügyi alapellátás végleges megoldásában. Persze addig még hosszú az út. Túlzott optimizmust – e sorok írója – nem remél. Azt viszont igen, hogy az érintettek között egy közös gondolkodás elindulhat a hiányosságok megszüntetése felé.