Szüntelen ligeti surrogás

Az időben előrehaladottabb generációk mindig aggodalmaskodnak a kamaszok miatt, hogy mi lesz velük. Hogy nem lehet őket rávenni semmire! Hogy nem hajlandóak kimozdulni a lakás által nyújtott kényelem és a wifi által nyújtott internet fogságából. Ennek a megállapításnak némileg ellentmond a Zichy ligeti műjégpálya, ahol fiatalok százai fordulnak meg nap mint nap, hogy a változékony, hol télies, hol tavaszias időjárás ellenére megbízható jégen menjenek pár kört. És ha a fáradók kiszállnak a soha meg nem álló körforgásból, legalább annyi csatlakozik be a pihentek közül.

Két fiatal férfi eleve úgy érkezett a helyszínre, hogy a nyakukban lógott a fekete hokikorcsolya. Ők rendszeresen korcsolyáznak, nagyon szeretik ezt a sportot és mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy nem kölcsönzött pengékkel állnak jégre.

A legtöbben azonban itt korcsolyáznak csak és kizárólag. Pár diáklány az I. Istvánból nem korcsolyázik egész évben, de ennek a fák alatt megbújó pályának régóta visszatérő vendégei. Persze úgy futottunk össze velük, hogy a pályát védő korlát mellett állva éppen szelfit készítettek valamelyik (vagy mind) közösségi oldalra.

A pálya oldalából nézők és pihenőre vonultak jönnek elő, hosszú sorokban, gőzölgő műanyag pohárral a kezükben. A mellvéd szinte végig foglalt, hiszen sokan már csak azért is kijönnek, hogy egy kis séta során ne csak friss levegővel és forró teával, hanem a fiatalokból áradó energiával is feltöltődjenek.

Nem hiába várja tehát a Koriliget az érdeklődőket, akik boldogan siklanak a pavilon és a földbe fagyott fák körül. Néha a tavaszias nap sugarai, néha pedig a tar gallyakra fagyott zúzmara hull a fiatalok üstökére.