Polgárdi kapcsolata az Andrássy-családdal – a teljesség igénye nélkül

A katolikus egyházközség és a város önkormányzata katonai tiszteletadás mellett öt esztendeje újratemette a településen a Polgárdihoz kötődő történelmi személyiségeket, a Batthyány-család tagjait – gróf Batthyány Gézát, gróf Batthyány Emanuellát, ifj. gróf Batthyány Gézát, gróf Batthyány Lajost, gróf Andrássy Ilonát, gróf Batthyány Gyulát, gróf Károlyi Zsuzsannát és gróf Batthyány Bálintot -, valamint ifj. gróf Andrássy Gyulát. A földi maradványok az enyészeté lett kastélykertből, a temetői kriptából és a fővárosból kerültek együvé – írta a Fejér Megyei Hírlap.

A ravatalt délben nyitották meg a Szent István király katolikus templomban, majd a szertartás délután gyászmisével vette kezdetét, a liturgiát néhai Takács Nándor nyugalmazott megyés püspök celebrálta. Nyikos László polgármester a Batthyány-család jelmondatát idézve zárta köszöntőjét: Fidelitate et fortitudine – Hűséggel és bátorsággal. A búcsúztatást követően gyászmenet indult a Mindenszentek temetőkápolnához, ahol a végső tisztelet megadásával folytatódott a temetési szertartás. A koporsókat a kápolnában helyezték el.

Hazatértek halottaink – gróf Batthyány Bálint a család nevében ezekkel a szavakkal mondott köszönetet a polgárdiak nemes cselekedetéért.

Ifj. Andrássy Gyula és felesége nem tekintette végső nyughelyének Polgárdit

A múlt – idén ősszel újfent az események középpontjába került. Amint beszámoltunk róla, a városhoz tartozó, de az állam tulajdonában álló területről – a korábbi Batthyány-kastély erdejéből – az Ifj. Andrássy Gyula Alapítvány kezdeményezte a gróf síremlékének elszállítását.

Amint az alapítvány kuratóriuma hangsúlyozta: ifj. Andrássy Gyula és felesége nem tekintette végső nyughelyének Polgárdit, és a végakaratot mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani. Az alapítvány, mint civil szervezet, felvállalta a kegyeleti jogok biztosítását, ami támogatásra méltó. Úgy vélik, a végakarat felett sem egyházi, sem polgári személy vagy közösség nem léphet túl semmilyen módon.

Az alapítvány semmi mást nem akar – áll a kuratórium nyilatkozatában –, mint kiemelt, kegyeleti célját teljesíteni, hogy a történelmi személyiség, aki annyira szerette hazáját, a néhai csíkszentkirályi és krasznahorkai ifj. Andrássy Gyula és felesége (illetve bárminemű maradványuk) végső nyugalomra helyezése megtörténjen állami protokoll szerint a volt családi birtokon, ami Magyarország területét illetően a tiszadobi Andrássy-kastély parkját jelenti.

Polgárdi mindig is a Batthyány-család birtoka volt, és a település kegyurai kapcsolatba kerültek a Festeticsekkel, a Károlyiakkal, a Nádasdyakkal és az Andrássyakkal is – fejtette ki lapunknak Barta Tibor plébános.

Az Andrássyak több szálon, erősen kötődnek a polgárdi Batthyány-családhoz. Utolsó kegyuruk, Batthyány Lajos fiumei kormányzó felesége ugyanis Andrássy Ilona, akinek szülei Andrássy Gyula miniszterelnök és Kendeffy Katinka, testvérei pedig Andrássy Tivadar és ifj. Andrássy Gyula.

– Ifj. Andrássy Gyula kötődése Polgárdihoz és testvéréhez, Ilonához abból is látszik, hogy ifj. Andrássy nevelt lánya, Andrássy Kája, Odescalchi Károly herceggel kötött házasságának a polgárdi kastély adott otthont 1921-ben. Amennyiben semmi kötődése sem lett volna a családnak Polgárdihoz, akkor az esküvőt az alapítvány által most „előhúzott” Tiszadobon rendezték volna meg, de mindenekelőtt Tőketerebesen, hiszen akkor még az övék volt, és az ifjú pár oda ment nászútra. Pest is szóba jöhetett volna, ahol szintén rendelkeztek palotával, nem jöttek volna le vidékre, ha nem kötődtek volna lelkileg a településhez. A család a polgárdi Batthyány-birtokon látta biztonságban a kegyeleti helyet is – állítja Tibor atya.

Egy évvel Gyula halála után, 1930-ban, Andrássy Ilona menyének, Károlyi Zsuzsannának is Polgárdiban építettek sírboltot. S ugyancsak a településen temették el 1951-ben Batthyány Lajost, majd pedig egy évvel később feleségét, Andrássy Ilonát – folytatta a plébános.

– Zichy Eleonóra gyermekei is beszámolnak naplóikban, hogy több alkalommal felkeresték a Polgárdiban található sírokat. Ha nevelőapjukat szándékukban állt volna elszállíttatni, lett volna rá lehetőségük, illetve ha nem tartották volna kegyeleti szempontból megfelelőnek Polgárdit, akkor édesanyjuk hamvait sem hozatták volna le Budapestről, hogy együtt nyugodjon férjével – tette hozzá Barta Tibor.

„Itt Polgárdiban már nem a politikus Andrássyt temették, nem a nagy minisztert, a nemzet finom politikai bölcsét és államférfiát, itt a testvérnek, az apának, a nagyapának volt a temetése, a büszkeségét, szemefényét, vezérlőszellemét temette el itt néhány nagyúri család. Itt az arisztokrácia egyik csoportja temette az egyik legnagyobb magyar arisztokratát… Fennhang nélkül jött a család…Gyülekeztek az ősfák árnyékában, közben hátul felállt a falu, a polgárdi katolikus egyház vezetői lobogó lámpákkal és gyászzászlókkal, oldalt a tűzoltóság.” (Andrássy Gyula temetése 1929-ben, a korabeli sajtóban.)