A felejtés foglyairól

2018.10.09. 20:00

A háborús magyar sorsnak állít méltó emléket a tárlat Pákozdon

Murinkó Attila ezredes, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának irodavezetője nyitotta meg a „Hadifogoly magyarok a Nagy Háborúban” című kiállítást a pákozdi Katonai Emlékparkban.

Tihanyi Tamás

November 11-ig látható a kiállítás, amely a KEMPP idei utolsó bemutatója

Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap

Kevés Kárpát-medencei magyar család van, amelyiket ne sújtott volna az első világháborút követő hadifogság valamilyen formája. Apák, fiúk, testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban. A Magyarország demográfiai viszonyait átrajzoló tragédia ennek ellenére ma is mostoha területe a tudományos elemzésnek és emlékezeti kultúrának: a kiállítás ezt az adósságot törleszti.

Kevesen tudják, hogy csak a cári Oroszország fogolytáboraiban 2 millió 110 ezer osztrák-magyar katona raboskodott, amely tömegből becslések szerint 500-600 ezer volt magyar, míg az olasz fronton 440 ezer katonánk jutott az ellenség kezére. Szibéria, Szardínia mellett szinte az összes földrészre került magyar hadifogoly: Perzsiába, Afganisztánba, Turkesztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba is.

Murinkó Attila ezredes több mit 30 éves szolgálati tapasztalattal a háta mögött fogalmazta meg gondolatait. Kijelentette: hazánk első világháborús veszteséglistájának szomorú részét képezték a magyar hadifoglyok százezrei, akik nem minden esetben megnyugtatóan rendezett élelmezési és egészségügyi feltételekkel, időnként ellenséges érzületű államhatalommal néztek szembe. Szavainak alátámasztására egy szerbiai hadifogoly leveléből is idézett, amit a Pesti Hírlap 1915-ben közölt le: „Kedves anyám, jobb lett volna, ha a harcmezőn elpusztulok, mi a halál azokhoz a kínokhoz képest, amelyeket most elszenvedek…”

November 11-ig látható a kiállítás, amely a KEMPP idei utolsó bemutatója
Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap

Az értelmetlennek tűnő rohamokra, a szuronyos bajvívás szürrealitására, a végeláthatatlan menetekre és a fedezékek kiépítésére meg lehetett tanítani, vagyis kiképezni és felkészíteni a katonát. Azonban a brutális bánásmódot, az embertelen körülményeket a felkészülés során élethűen modellezni nem lehet. Így a katonák személyes felkészültségükre is támaszkodva maradtak meg katonák, magyar katonák, mondta Murinkó ezredes.

E magyar sorsnak állít méltó és megtisztelő emléket a vándorkiállítás, amelynek harmadik állomása lett Pákozd. Görög István, a Katonai Emlékpark ügyvezetője bejelentette: a létesítmény idei utolsó bemutatója, Major Anita és Margittai Gábor újságírók, kutatók tárlata november 11-ig látható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában