Szabadegyháza: a 62-es főút által kettészelt falu

Az avató megállapítások helytállóak – de nem is lehetett másként, hiszen a 2017 december 4-én tartott helyi közmeghallgatás jegyzőkönyvének tanúsága szerint a kivitelezők képviseletében megszólaló NIF-projektvezető maga jelentette ki: „az elkerülő út az semmi más célt nem szolgál, csak a vasúton egy külön szintű keresztezés kialakítását”.

A beruházás a kitűzött célt elérte: az áthaladó távolsági autós közlekedés biztonsága növekedett (ami a helyiek szerint is örvendetes) – eközben azonban az új nyomvonal kettévágta a települést, Vastaghalompusztát (szeszgyári lakótelep) elszigetelve Szabadegyházától.

A jegyzőkönyvben a továbbiakban nyomon követve a település és a NIF vonatkozó párbeszédét, szembeötlő: a településrészek közötti gyalogos és kerékpáros forgalom témája a hivatal számára mindvégig értelmezhetetlen maradt. Mással nehezen magyarázható, hogy Egriné Ambrus Andrea polgármester éppúgy, mint a közmeghallgatáson felszólaló helybeliek, a keresztirányú (gyalogos és kerékpáros) forgalom biztonságát firtató kérdéseikkel válasz nélkül maradtak. Helyette elhangzott például: „a közvilágítást nem terveztük, mert ez (a déli csomópont) egy teljesen külterületi jellegű csomópont, hasonló megoldások vannak szerte az országban, egyik helyen sincsen közvilágítás”.

A jegyzőkönyv olvasójában az a kép bontakozhat ki: a tervezők szeme előtt mindvégig egy alternatív, „külterületi jellegű” valóság képe lebegett egyetlen céllal (vasúti felüljáró) – amelyben sem gyalogosok, sem kerékpárosok nincsenek. Pedig nagyon is vannak.

Például Márti néni, a településrész postása, akinek naponta kétszer kell a megrakott szolgálati kerékpárral átkelnie a 62-es „külterületi jellegű” csomópontján. Emiatt is állhatott elő az a tragikomikus szituáció a nyár elején, a csomópont műszaki bejárása során, hogy a mit sem sejtő Márti néni épp akkor kerekezett át a képen, amikor az öltönyösök ott vizsgálódtak. Márti néni a saját fülével hallhatta, ahogy az egyikük fölkiáltott: „hát itt kerékpárosok is lesznek?”

Jelentjük: lesznek, és nemcsak Márti néni, hanem a szeszgyári lakótelepről szeptemberben iskolába induló gyerekek is, akiket szüleik korábban kifejezetten erre az útvonalra szoktattak, mert itt nem kellett két vasúti átjárón áthaladniuk. A szülők a jövőben nyilván tiltani fogják ezt az útvonalat – mi pedig csak reménykedhetünk, hogy a gyerekek szót fogadnak majd.

Kérdéseinkkel először természetesen a beruházóhoz (NIF) fordultuk még júliusban, akik augusztus elején egyszer meg is ígérték a választ. Valamikor bizonyosan megérkezik, de most már félő, hogy a szeptember előbb ideér, és a gyermekek biztonsága fontosabb minden hivatalnál. Így legalább mi, akik a valóság belterületi jellegű részén élünk: lépjünk a fékre, ha odaérünk az egyébként kiváló minőségű új útszakasz átsuhanásra csábító déli csomópontjához!