Darázsháború Pázmándon

Ezek a kis rovarok rendkívül hasznosak, ha a méz értékét nézzük. Irtásukra csak akkor kerülhet sor, ha a raj olyan helyre fészkeli be magát, ahol nem megoldható a befogásuk, és veszélyeztetik az embereket.

A darazsak azonban kártékonyak, a lódarazsak a legveszélyesebbek, hiszen méretükből adódóan nagyobb dózisú mérget képesek befecskendezni az emberbe egy szúrással. Ahogy a kolónia növekszik, úgy a fészek is egyre nagyobb lesz. Ilyen hatalmas, kisebb hordónyi fészekkel „szálltak szembe” a hétvégén a pázmándi önkéntes tűzoltók.

Számszerűleg bizonyítottnak kell látszania annak, ha kétezren támadnak négyre, akkor az eredmény nem lehet kétséges. Ebben az esetben a számok törvényét meghazudtolta öt tűzoltó: Vagyóczki Zsolt, két Lőrincz László – apa és fia -, Pálinkás Péter, és Domak Tibor. Ők támadtak több mint kétezer darázsra a Jókai utcában, Gránitz Tibor portáján, a padlás zugában. Itt építették ki veszélyes fészküket a rajok. Rájuk találni nem volt nehéz, hiszen a csaknem hetven centiméter átmérőjű labdaszerű „építményt” a folyamatos zümmögést követve, azonnal észre lehetett venni.

A tűzoltók, méhek és darazsak elleni védőruhába beöltözve támadtak különleges sprayvel. Több doboz tartalmát lőtték ki rájuk. Amikor a támadás lecsendesedett egy hatalmas zsákba tették bele a fészket, majd a kertben azonnal a tűzbe vetették. A darazsak elleni küzdelem sikeres volt, habár a darazsak sem hagyták magukat, több csípéssel próbáltak védekezni. A kétezres darazsak elleni támadást így nyerték meg a pázmándi önkéntes tűzoltók. Bizonyára nem volt az utolsó hadviselésük az idei nyáron, ismerve a falu öreg házait..