A folytonosság emléknapja: augusztus huszadika

Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnep: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, az ünnep dátumát azután Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor találták meg épen a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta a tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, ahová talán még IV. Béla vitette a tatárok előli menekülése során. A Szent Jobbot ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. A két világháború között az ünneplés kiegészült a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

Új búzából sütni először augusztusban lehet, ezért Új kenyér havának is nevezik a hónapot. Úgy mondja a história, hogy hét­ezer éve kezdték az összegyűjtött vadbúza magvait először elvetni. Spontán mutációk és kereszteződések vezettek a kenyérbúza kialakulásához, amely megjelenése óta központi szerepet tölt be az étkezésben. A termény betakarításához vallásos ünnepség is kapcsolódott, ami a különböző kultúrájú népeknél más-más keretekbe ágyazódva többnyire ugyanazt tartalmazta: a hálaáldozat bemutatását.

Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése. Napjainkban augusztus 20-a ötvözi Szent István kultuszát, az államalapítás emlékét, az aratás befejezésével az új kenyér ünneplését, a tisztavatást, valamint a tűzijátékot is.