Miért jó, ha két nyelven tanítanak?

Fejér megyében három iskola működik e rendszer szerint: Székesfehérváron a II. Rákóczi Ferenc és a Comenius, Velencén pedig a Zöldliget. Mellettük működtet hasonló osztályokat az adonyi Szent István Általános Iskola is. A módszer sikerének titkát kerestük.

Ma Magyarországon 60 két tanítási nyelvű iskola működik. Ebből 27 angol, 16 német, 8 francia, 6 spanyol, 2 olasz és 1 orosz nyelven oktat az anyanyelv mellett. A budapesti 15 helyszín mellett vidéken 45 működik, melyek közül három Fejér megyei. A két tanítási nyelvű iskolák lényege, hogy az idegen nyelv emelt szintű tanításán túl legalább három tantárgyat az adott idegen nyelven is tanítanak. Vagyis a diák nemcsak tanulja a nyelvet, hanem „kénytelen” használni is azt, hiszen a kommunikáció az adott nyelven történik. Nem kérdés, hogy ez miért jó.

Sikerélmény kicsiknek is

A velencei Zöldliget Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskolában a sikerélmény kulcsfontosságú, hiszen ez a valódi tudáshoz vezető út – mondta el kérdésünkre Tóthné Benkő Mónika igazgatóhelyettes. Első osztálytól heti öt angolórájuk van, ez nyolcadik végéig felkúszik nyolcra. E mellett még három tantárgyat tanulnak elsőtől, amely a magyar irodalmon és nyelvtanon kívül bármit lehet. Az igény az ilyen típusú oktatásra óriási, ezért is lesz a következő tanévtől két tanítási nyelvű gimnáziuma is az iskolának Velencén.

- Első-másodikban csak készségtárgyakat tanítunk angolul, hogy a gyerekeknek sikerélményük legyen – mondja az igazgatóhelyettes. Vagyis Velencén a testnevelés, ének és rajzóra kommunikációja zajlik angolul.

- Óriási szókincsre tesznek szert a diákok azzal, hogy nem csak mint idegen nyelvet tanulják az angolt – mutat rá a lényegre Rockenbauer Lajos, a Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola igazgatója is. Vagyis a tapasztalat szerint bármilyen szaktárgyat választanak vagy bármilyen tételt húznak a nyelvvizsgákon, nagy esély van rá, hogy az adott témakörben verhetetlen szókincsük van, amellyel magabiztosan, önállóan és gondolkodás nélkül tudják használni még a speciális témakörökhöz tartozó kifejezéseket is. A két tanítási nyelvű iskolák döntő többségében jellemző az, hogy a gyerekek az általános iskola végére nyelvvizsgát tesznek alap- vagy középszinten. Érettségi előtt pedig felsőfokú nyelvvizsgát szerez a két tannyelvű iskolában tanuló diákok zöme.

Agyi érés, jobb tanulás

A kisgyerek hallás után tanulja meg az anyanyelvét és az idegen nyelvet is, s ha elég korán kezdi, akkor a speciális, egyébként az anyanyelvén sosem képzett hangokat játszi módon elsajátítja, szemben a felnőttkori tanulással, amikor erre már nem képes – vélekednek a szakemberek. Az agy fejlődése és a hangképzés ugyanis szoros összefüggésben áll egymással, a kognitív, azaz agyi képességek az idő múlásával kevésbé rugalmasak, azaz kevésbé hatékonyan képesek befogadni az új hatásokat. Ezért is fontos tudni azt, hogy szakmai körökben már rég megcáfolták azokat a nézeteket, amelyek szerint a két nyelven való tanulás a korai szakaszban, azaz alsó tagozatban gátolja az anyanyelvi fejlődést. – Nincs ilyen kimutatás, ezt soha nem tudta alátámasztani egy vizsgálat sem. Mi azt mondjuk: sokkal hatékonyabb oktatásra vagyunk kényszerítve azzal, hogy például a kémiát magyarul és angolul is megtanítjuk a gyerekeknek. Ez módszertani szempontból nagyobb kihívás, és az eredményekből látszik, hogy működik – teszi hozzá Rockenbauer Lajos. Ezt az elvet vallja Timár Nicolette, a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója is. A fehérvári intézményben idén lesz tíz éve, hogy megkezdődött a kétnyelvű tanítási módszer. Programjuk lényege, hogy az angol nyelv az itt tanuló gyerekek számára ne idegen nyelv legyen többé. Timár Nicolette így fogalmaz:

- A különböző mérések eredményei azt mutatják, hogy a két tannyelvű iskolába járó gyerekek magyarból is jobban teljesítenek.

Nyelvvizsga utáni lehetőségek

Az igazgatónő egyébként úgy tapasztalja, hogy nyolcadik végére a gyerekek zöme olyan szintű angoltudással rendelkezik, hogy ezt követően már érdemes egy másik idegen nyelvre összpontosítani. – Könnyebb is ezt követően egy második idegen nyelv elsajátítása – teszi hozzá.

Mostanra nőtt fel az első olyan generáció, s nem oly rég érettségizett, amely ilyen típusú intézményben kezdte a két tanítási nyelvű képzést. Ők, mint kiderült, verhetetlen hallás utáni értéssel rendelkeznek.

A magyarországi idegennyelv-tanulásnak pedig ez a leggyengébb pontja: a legtöbben ugyanis a hallás utáni értésen buknak el a vizsgákon és úgy egyébként az élet egyéb területein is – állásinterjúkon, baráti beszélgetéseken, külföldi élethelyzetekben. A két tannyelvű iskolában azonban, mivel a diák kénytelen használni nap mint nap az idegen nyelvet speciális helyzetekben is, ezek a gátak nem léteznek.