„Véletlenül” lett tűzoltó Takács József, a mindennapok egyik hőse

Takács József 1989-ben szerelt fel a székesfehérvári tűzoltóság hivatásos állományába. Kezdetben beosztott tűzoltó volt, majd 1991-től egészen 2016-ig szolgálati parancsnokként tevékenykedett.

‒ A szolgálati parancsnok szervezi a szolgálatot, menedzseli az autók beosztását, a csoport életét, képzéseit. Ha riasztás van, a parancsnok általában az első szeren vonul, a helyszínen pedig ő a tűzoltásvezető ‒ részletezi korábbi feladatkörét József.

2016 elejétől a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi műveleti szolgálatában dolgozik, így már nemcsak a székesfehérvári, hanem a dunaújvárosi, polgárdi, sárbogárdi, bicskei és móri lánglovagok ‒ kettes fokozatú ‒ mozgósítása esetén is cselekednie kell. Ezen kívül többek között ők ellenőrzik és oktatják a megye tűzoltóit.

‒ Rendszeresen vonulunk beszorult sérültekhez, segédkezünk teherautók, kamionok mentésében, és a lakástüzes riasztások sem ritkák. De oltottunk már nagyméretű, ötös fokozatú erdőtüzet is ‒ emlékezik vissza József, aki abban a több mint húsz évvel ezelőtti agárdi autóbusz-balesetben is segédkezett, amelyben tizenhat német turista vesztette életét.

Amikor arról kérdezem, lelkileg mennyire megterhelő ez a pálya, azt feleli: ehhez a szakmához elkél a hivatástudat, amellett, hogy az ide jelentkezőket nemcsak fizikailag, de mentálisan is felmérik. Érdekesség, hogy József véletlenül lett lánglovag: egy tűzoltó ismerősének javaslatára választotta ezt a hivatást ‒ ő pedig hamar szerelembe esett. Mint mondja: amíg bírja, csinálja, aztán meglátja, mit hoz a jövő…