A pázmándi „spájzolók”

Amióta a vidéki ember megtermeli a zöldséget, gyümölcsöt, neveli az állatait, szívesen kereskedik is ezekkel, ezért is jár a piacra. A városi ember rá is van kényszerítve, hogy vásárolni járjon, jobban keresi a háztáji kacsát, libát, a szalonnát, a kolbászt, a rikító sárgájú tojást és természetesen a zöldség-gyümölcs féléket. Egykoron Pázmándon, teljes háztájit tartottak. Ehhez „igazi” gazda kellett, aki értett az állatokhoz, a kertműveléshez. Pázmándon megoszlanak a termelői stílusok. Van, aki tojást ad el, s akad, aki sajtot, vagy zöldséget, esetleg húsárut, mézet. Ők valamennyien egyszer úgy gondolták, hogy egy közösséget kell alkotniuk, és megalakították a Pázmándi Spájz Egyesületet. Ennek januárban lesz öt éve. Az alapításnál tizenkilencen voltak, mára ez a szám harminchat lett. Öt év alatt ennyien látták úgy, hogy érdemes az egyesület tagjának lenni. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak termelő, őstermelő lépheti át az egyesület képzeletbeli kapuját, várnak mindenkit, aki egyetért az alapszabályzatban rögzített tematikával.

- Az egyesületnek a hagyományőrzés is a feladata – mondja Kratancsik László elnök. Elsősorban pázmándi hagyományokat elevenítünk fel, több alkalommal. Részt veszünk a közétkeztetésben is, mint egyéni termelők. Szállítunk a helyi óvodának és iskolának is. Adventkor nem győztünk eleget tenni a meghívásoknak, hiszen karácsony előtt mindenki a szépet és a jót keresi. Ahova elkötelezzük magunkat, oda mindig eljutunk. – fejezi be Kratancsik László.

A Pázmándi Spájz Egyesület, hivatalosan bejegyzett egyesület. Pázmándon, egy évben három rendezvényt tartanak. Egyet húsvétkor. Minden évben megünneplik a születésnapjukat Márton-napi spájzolással és rendeznek karácsonyi vásárt. Kis költségvetéssel dolgoznak, tagdíjat szednek, pályázatokon vesznek részt. Egyre bővítik a részvételi arányukat a környező településeken, amelyből csak néhányat lehet sorolni, a teljesség nélkül.