2017.11.27. 12:30
Nemzetközi műemlékvédelmi konferencia a Károlyi-kastélyban
Európai műemlékvédelmi tendenciák különös tekintettel a Kárpát-medencére címmel tartottak a hétvégén nemzetközi konferenciát a Károlyi-kastélyban.
Művészettörténészek és műemlékvédelmi szakemberek tanácskoztak a méltó helyszínt nyújtó Károlyi-kastélyban
Fotó: Koppán Viktor Dávid
A nemzetközi műemlékvédelmi konferenciát a Pécsi Tudományegyetem Művészettörténet és Elmélet Tanszéke és Kutatócsoportja, valamint a Károlyi József Alapítvány szervezte, a két főrendező tisztét Raffay Endre művészettörténész és Angelica Károlyi, a kastély kulturális igazgatója töltötte be.
A konferencia nemcsak a műemlékvédelem, hanem a műemlékek aktuális problémáival is foglalkozni kívánt esettanulmányok bemutatásával – fejtette ki lapunknak szombat esti összegzésében Raffay Endre professzor.
Az esettanulmányok elsősorban a Kárpát-medencében található emlékek műemlékvédelmi problémáira fókuszáltak, amelyeket más európai példákkal is összevetettek. Így azok a műemlékvédelem intézményrendszereinek átalakulásaival, annak európai változataival éppúgy foglalkoztak, mint a különböző korú, és nemcsak az épített örökségbe tartozó műemlékek megőrzésének régi és újkeletű problémáival.
A kétnapos konferencián a gyakorlatközpontú esetek bemutatása mellett elméleti jellegű, nemcsak a jelenkori, de a múltbéli tapasztalatokat is szem előtt tartó előadásokra, valamint új kutatási módszerek és eredmények ismertetésére is sor került.
A konferenciát Gálik Gábor, a Miniszterelnökség főosztályvezetője nyitotta meg.
Raffay Endre egy háromszöghöz hasonlította a műemlékvédelmet, melynek az élei egyrészt az államot, a kormányzatot (ha úgy tetszik: a politikát), másrészt a szakmát, a tudományt jelentik. És ne feledkezzünk meg a harmadik élről, komponensről sem, a laikus közönségről.
Amint Raffay Endre bevezető gondolatait, úgy zárszavát is a sokrétűség jellemezte, hiszen maguk a műemlékek is sokszínűek, illetve a műemlékvédelem kérdései, feladatai is igen szerteágazóak.
- Arra jutottunk – hangsúlyozta lapunk érdeklődésére Raffay Endre -, hogy az egyedül követendő példa a nyitott párbeszéd lehet mind az állam, a kormányzat, mind a szakma, a tudomány részéről. Így juthatunk előrébb.
A professzor azt is elárulta végezetül, hogy a konferencia anyagából mielőbb teljes körű tanulmánykötet megjelentetését tervezik.