Pákozd és egész Fejér büszke: felállt Miska, a világ legnagyobb huszárszobra

Ellenség, ha elébe állna, inába szállna a bátorsága: Miska – zászlóstul, kardostul – 80 tonnát nyom, s hozzá 12,5 méter magas. Fölötte csak a tiszta égbolt.

- Miskahuszár a magyar huszár művészi megfogalmazása – mondta beszédében a Bogárhalmon összegyűlt érdeklődők előtt Vlaszák Mihály, az óriási „ólomkatona” megálmodója, mecénása.

Szent Mihály napja az állatok behajtásának ideje is volt. Ilyenkor tértek haza a pásztorok. Miska is oda tért haza, ahol otthon érezheti magát: itt vívta első győztes csatáját 1848-ban – Szent Mihály napján – a magyar sereg az osztrákokkal szemben.

A Szárazföldi Haderők Napja részeként katonai megemlékezést tartottak Gyuricza Béla vezérezredes emléktáblájánál is.

A Móga János altábornagy vezette független magyar honvédsereg 1848. szeptember 29-én, Szent Mihály napján győzte le a Jellasics horvát bán vezérelte osztrák-horvát csapatokat.

Tegnap, Szent Mihály napján avatták fel a tizenkét éve megálmodott Miska huszár szobrát. Az avatáson Vlaszák Mihály, az emlékmű megálmodója mondott beszédet.

- Ez a szobor szimbóluma a hazaját szerető és azért az életét is feláldozni kész magyar katonának, és szimbóluma a huszárságnak is, amely elvitte a világba a magyar katona bátorságának, vitézségének hírét – mondta.

Vlaszák Mihály méltatta az alkotót, Rohonczi István szobrászművészt, és mások mellett háláját fejezte ki Vas Jánosnak, aki szürke eminenciásként mindenese volt az évtizedes, kitartó munkának, s Benkő Tibor vezérezredesnek, aki javasolta, hogy Pákozd legyen Miska otthona, valamint Görög István nyugalmazott ezredesnek, a Katonai Emlékpark Pákozd vezetőjének.

- A szobor innentől kezdve Pákozdé, az országé, a katonáké, és őszintén remélem, hogy a gyerekeinké is, hiszen nekik kell továbbadnunk őseinktől kapott örökségünket – zárta szavait Vlaszák Mihály.

Az eseményre számos iskolás gyerekcsapat eljött – kezükben zsírkrétával színezett nemzetiszín zászlókkal, hurkapálcára ragasztott, saját maguk gyártotta apró huszárokkal sorakoztak fel. Jelenlétük bizakodásra ad okot. Miska – aki már átadása előtt becenevet érdemelt ki – játékos figurája kedves alak a gyermekek számára. No persze a felnőttek is nagy elánnál rohantak föl a szobor lábához, hogy közös képet készítsenek a hatalmas katonával...

Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke beszélt másodjára az avatón.

- Miskahuszár egymagában testesíti meg azokat a huszárokat, akik Magyarországért és a magyar emberekért harcoltak – mondta. A huszár név napjainkban is ismert szinte szerte a világon. Már a tizenötödik századból van nyoma e kifejezésnek: Mátyás király Fekete seregének könnyűlovasait hívták huszárnak, latinul – emlékeztetett.

Szent Mihály napja az ország sok vidékén az áprilisi Szent György-napkor legelőre hajtott állatok behajtásának és a pásztorok fogadásának ideje is volt. Tudjuk, a gyergyói pásztorok éppen e jeles napon ülték meg a farkasünnepet, hogy a csordájukat a hazatérés idejére megvédjék a ragadozó fenevadaktól.

Végiggondolva Szent Mihály napja összességében a hazatérés napja is. S Miska is éppen oda tért haza, ahol igazán otthon lehet, a dicsőséges pákozdi csata helyszínére!

Szeptember 29. az őszi kisfarsang kezdete is, amely a november 25-i Katalin-napig tart. A paraszti kultúrában ez az időszak a mulatozást ideje is volt. A jókedvű vigasságokra a gazdasági év zárása adott makulátlan alapot. Hiszen ekkor már az éves munkák eredménye meglátszott, kézzel foghatóvá vált.

A hazatérés eszméjét hordozó Szent Mihály-nap, Miskahuszár derűs megformáltsága és az alkotásból áradó büszke erő bennünket is arra sarkallhat, hogy térjünk kicsit vissza, avagy gondoljunk haza szűkebb szülőföldünkre, otthonunkra. Legyünk büszkék gyökereinkre! Beszédes, hogy Miskahuszárnál – 80 tonna – csak egy valami súlyosabb, a 120 tonnás talapzat, amelyen áll.

Simicskó István honvédelmi miniszter határozatára Vlaszák Mihály és Rohonczi István, munkájuk elismeréséül Honvédelemért Kitüntető Cím kitüntetést kaptak.