Fel kell tudni mérni mindenkinek, hogy rossz látási viszonyok mellett tud-e vezetni? (videó)

A nemrég utolért, rendkívül lassan haladó autó bal oldalán zavaró piros lámpa vakít, annak ellenére, hogy nappal van. Hogy szabaduljunk tőle, kikukucskálunk kissé és úgy tűnik, nem jön szembe semmi. Előzésbe kezdünk, és már egy vonalban vagyunk a másikkal, mikor előtűnik egy fényszórópár, szinte a semmiből, és nem valahol a távolban, ahogy egyre közeledik, hanem, mint valami fantasy film negatív főhőse, szinte egy másodperc alatt materializálódik, éppen az orrunk, illetve a kocsi orra előtt. Az ütközést nagyon nehéz elkerülni az ilyen helyzetekben, márpedig az évszak miatt hozzá kell szoknunk, hogy gyakran van köd, és hogy a levegőben úszó páratömeg nem csak éjjel, hanem fényesség nélküli nappal is lecsökkentheti a látótávolságot, akár a nullához közeli szintre. Makk Gyulát, a Vértes autósiskola vezetőjét megkérdeztük, hogy gyakorlott és tanuló vezetők számára mit javasolnak, vagyis, hogy ködös úton, illetve rossz látótávolság mellett, hogyan lehet biztonságosan vezetni? 

–A KRESZ előírása alapján mindig az időjárási, látási és útviszonyok szerint kell vezetni. A ködös idő fokozott veszélyt jelent, így értelemszerűen lassabban és figyelmesebben kell vezetni, illetve közlekedni. A közlekedés veszélyes üzem, így rossz időben még fokozottabban kell figyelni. Aki ilyenkor tanul, annak az úton való tájékozódás értelemszerűen sokkal rosszabb, ezért az út vonalvezetése és követése nem egyszerű, és ez egy tanuló számára még nehézkesebb. A követési távolság betartása az, ami igazán nagyon fontos–mondta Makk Gyula.  

Aki ilyenkor tanul, az vajon érzékeli-e az utat, illetve elég-e érzékelni az utat vagy látni is kell, és ha nem látjuk, félre álljunk-e? Mivel okozunk nagyobb bajt, ha félreállunk a ködben az út szélére, vagy ha félig vakon tovább megyünk, tettük fel következő kérdésünket a szakembernek. 

–A tanulónak ilyenkor általában azt szoktuk tanácsolni, hogy az út szélét, a felezővonalat, a jelző bójákat és a felfestést fokozottabban figyelje. Illetve a folyamatos figyelés az előtte és mögötte haladókra is ki kell, hogy terjedjen. Ha a vezető ebben a nagy ködben mégis fél, akkor biztonságos helyre álljon félre. Ez lehet akár egy mellékút, akár egy földút. Az úttest szélére lehetőleg ne álljunk le, a balesetveszély miatt.  De itt felmerül az a kérdés, hogy ha a köd miatt félre is áll valaki, meddig álljon ott? Ezért kell, talán kellene minden gépjármű vezetőnek a saját tudása, képességei alapján felmérni, hogy ilyen időjárási körülmények között elindul-e vagy sem? 

Nem csak veszélyesen előzők lehetünk a ködös utakon, hanem akár vétlen szembejövők is, szóval nem csak azt kell tudnunk, hogy nem megyünk bele ilyen, fent taglalt előzésekbe, hanem azt is, hogy ha valaki, aki szembe jön belevágott egy ilyen előzésbe, akkor mi, szabályosan haladók, hogyan tudjuk magunkat megvédeni? 

–A KRESZ előírja, hogy olyan sebességgel kell közlekednünk, hogy a féktávolságunk mindig rövidebb legyen, mint a belátható útszakasz hossza, vagyis mindig messzebb kell látnunk, mint a biztonságos megálláshoz szükséges út. Ha a féktávolságunk hosszabb, mint a belátható útszakasz hossza, ezt nevezzük vakvezetésnek, ezt tiltja a KRESZ.  A kezdő tanulóknak is meg kell birkózniuk ezekkel az időjárási körülményekkel, illetve a saját érzelmi, pszichikai állapotával, és a félelmeit is le kell győznie, hogy megtanuljon közlekedni. Ehhez természetesen sok gyakorlás szükséges, és a végén biztonságosan közlekedő emberekké fognak válni–fogalmazott Makk Gyula. 

Technikai feltételei is vannak a biztonságos vezetésnek, egyrészt, hogy szintén a közlekedési szabályoknak megfelelően csak olyan járművel induljunk el, amelyben minden izzó működik, legyen az fék- vagy ködlámpa, de ellenőrizzük az irányjelzőket, és a ,menetfényt, tompítottat, fényszórót is. Akinek automata világításkapcsoló van a fedélzeten, az rossz látási körülmények esetén, vagyis zuhogó esőben, illetve ködben kapcsolja át automatáról fixre. A szenzorok hibás eredményeket közölhetnek a rendszerrel, és így megtörténhet, hogy nem kapcsolja le a reflektort , függetlenül attól hogy jönnek szemben, vagy éppen utolértünk valakit. Ha minden villamos fogyasztó, illetve fényforrás működése zavartalan, akkor is figyelni kell rájuk. Jó példa erre az a hátsó ködlámpa, amit gyakran nem kapcsolnak le a járművezetők, akkor sem, amikor utoléri őt egy másik autó, melynek vezetőjét elvakítja a 21 wattnyi vörös fény.