Ma van a bűncselekmények áldozatainak napja: róluk is fontos beszélnünk

Milyen bűncselekmények áldozatai kerülnek a látókörébe?

– Az emberkereskedelem női, férfi és gyermek áldozatai. Akikkel a védett házakban találkozom, ők jellemzően a prostitúció női kiszolgáltatottjai, akik, ha van gyermekük, velük együtt érkeznek hozzánk. A másik csoport olyan férfiaké, akiket házi rabszolgaként zsákmányolnak ki. Aztán ott vannak azok a gyerekek, akik az emberkereskedelemben érintettek, vagy veszélyeztetettek. Foglalkozunk kapcsolati erőszakban érintett nőkkel is, akik fizikai vagy lelki bántalmazást, esetleg szexuális abúzust szenvedtek el.

Mennyiben kell számukra lelki segítséget nyújtani, és mennyire fontos a körülmények befolyásolása?

– Ők mindannyian traumát elszenvedett emberek, azonban sokan nem kizárólagosan a kizsákmányolás vagy a bántalmazás során szenvedtek el ilyen megrázkódtatást. Fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai és a lelki bántalmazás egyaránt trauma, akár rövid, akár hosszú távon történik. De az áldozatok nagy része már gyermekkorában traumatizálódik, hiszen olyan családban nő fel, ahol gyakran előfordult erőszak. Amikor az áldozatok hozzánk kerülnek a védett házakba, elkezdődik egy hosszú folyamat, amelynek során a felépülést több éven át akár pszichológus, vagy súlyosabb esetben pszichiáter segíti. Egy elkövető és áldozat között kialakult bántalmazó-kizsákmányoló kapcsolatot csak évek munkájával lehet feldolgozni, és csak hosszú idő után lehet abból felépülni. Van, akinél ez rövidebb ideig tart, de akad, akinek ezt soha sem sikerül feldolgoznia, de azt tapasztaljuk, hogy a segítségünkkel azért idővel mégis egy ilyen áldozat is emberhez méltó életet tud élni.

Az emberkereskedelem áldozatainak hány százaléka ismert a hatóságok és a segítő szervezetek előtt?

– Százalékot nem tudok mondani, de bizonyos, hogy ami látható, az csupán a jéghegy csúcsa, az emberkereskedelem még mindig láthatatlan jelenség. Már azt is nagy előrelépésnek tartom, hogy beszélünk róla. Nagyon sokan ugyanis nem tudnak arról, hogy ők az emberkereskedelem áldozatai, és nem tesznek, vagy nem mernek feljelentést tenni. Pedig ha valakinek elveszik a jövedelmét, munkára, kisebb bűncselekmények elkövetésére kényszerítik, hitelt vesznek fel, vagy céget alapítanak a nevére, ők mind az emberkereskedelem áldozatai. Más kérdés, hogy két házzal odébb pontosan tudják, ha valahol csicskáztatás folyik, de az emberek nem akarnak beleavatkozni az ilyen ügyekbe, nem akarják jelenteni, mert félnek a következményektől. Ám minél többet beszélünk erről, annál több jelzőrendszer ad arról figyelmeztetést, ha valahol komoly probléma van. És egyre többen tudják, hogy jótékonysági szervezetek dolgoznak ezen a területen az ő érdekükben is, akikhez igenis lehet fordulni.

Az áldozatok egy része beteg: ezt miként lehet kezelni?

– Valóban van, aki komoly pszichiátriai betegséggel érkezik hozzánk, amely ugyancsak lehet a bántalmazás következménye: ilyen például a pánikbetegség, vagy a depresszió. Volt olyan kliensünk, akinek a kizsákmányolás áldozataként a skizofrénia lett a betegsége. Ezekben az esetekben már orvos segítségét kell igénybe venni. Miközben az áldozatok gyógyító folyamatban vesznek részt, fontos, hogy feltérképezzük, milyen képességeik vannak, milyen iskolai végzettségre építve lehet szakmát szerezniük, jövőt építeniük. Célunk, hogy minél biztonságosabban integrálódjon, vagy reintegrálódjon a társadalomba az áldozat, akinek segíteni kell a testi és a lelki építkezését, hiszen sok esetben nem csak mentális, hanem fizikai betegségnek is elszenvedője.

Milyen kirívó esettel találkozott?

– A fizikai bántalmazásnak néha tartós egészségügyi károsodás a következménye. Volt olyan kliensünk, akinek levágta a fülét a bántalmazója. De megjelenhet fertőző bőrbetegség, nemi betegség, ezek is mind kockázati tényezők. Nekünk ezért összetett módon kell segítenünk a gyógyulást, a felépülést az áldozati helyzetből.