Hűvösebb talajba vetettek, elhúzódik a kelés

2022.04.26. 20:00

Gyengébben fejlettek a gabonák Fejérben, de segít az eső

Az ősszel elvetett növények számára a szinte a huszonnegyedik órában érkezett csapadék életmentő volt. Rendbe jöttek, felgyorsult a fejlődésük, további erősödésükért azonban újabb esőkre és melegebb, párás időre lenne szükség.

Dávid Erzsébet

Varga Károly traktoros kukoricát vet az Aranybulla Csala-közeli földjén

Forrás: Borbély Béla

– Az esők megérkezéséig az elvártnál visszafogottabban fejlődő, őszi vetésű gabonáknál a csapadék hatására látványosan beindult a vegetáció, a közelmúltbeli égi áldás sokat javított az állapotukon. A hűvös idő miatt azonban egyelőre még nem annyira erőteljes a fejlettségük, ami lehetővé tette volna, hogy – a népi szokás szerint – Szent György napján a nyúl el tudott volna bújni a vetésben – mondja a martonvásári központtal működő Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. Vida Gyula úgy tapasztalja, a március végi, áprilisi esők hatására azokon a területeken is kezdenek rendbe jönni a növények, ahol a februári brutális szélvihar szinte lecsiszolta a leveleket. Martonvásár környékén a hosszan tartó aszályos időszak után lehullott mintegy 60 milliméternyi eső nagyon sokat segített, de további csapadékra még szükség volna. A hőmérséklet várható emelkedésével és a talaj felmelegedésével előtérbe kerülnek a növényvédelem, a kár- és kórokozó elleni védekezés teendői – hívja fel a figyelmet a gabonakutatással foglalkozó szakember. Mint mondja, a hűvös idő eddig visszafogta a különféle kártevők és gombabetegségek támadását, de a langyosabb hőmérséklet beköszöntésével megnő a fertőzésveszély. A felmelegedés a gabonatáblákra vonzza a vetésfehérítő bogarakat. A gazdáknak már a megjelenésük első jeleire oda kell figyelni, s bevetni ellenük a szükséges szereket, a népiesen árpacsigáknak nevezett lárvák ugyanis jelentős pusztítást végeznek azzal, hogy valósággal lehámozzák a növények zöld rétegét – hívja fel a figyelmet a gabonakutatással foglalkozó szakember.

Bár a hűvös idő miatt a talaj még nem melegedett fel kellően, a gazdák – tartva magukat ahhoz az évszázados gyakorlathoz, hogy bármi történjék is, Szent György-nap előtt és közvetlen utána vetni kell – igyekeztek minél előbb elindítani a vetőgépeket. A gazdaságok többségében már földben van a napraforgó magja, másutt végeztek vagy jócskán előrehaladtak a kukorica vetésével is.

– Nem kellett várni a vetéssel, a napraforgó ugyanis elviseli a nyolcfokos talajhőmérsékletet, s a kukorica sem sínyli meg, ha tízfokos földbe kerül a magja. Fontos persze a jó magágy és a megfelelő fajtaválasztás, de a nemesítőknek köszönhetően már több, korszerű kukorica vetőmagjából lehet választani – mondja Kiss Norbert Ivó. A Fejér megyei gazdakörök elnöki posztját betöltő agrárszakember saját birtokán már végzett a napraforgó és a kukorica vetésével, s már a növényvédelem ad munkát a gazdaságában. A határt járva azt tapasztalja, hogy a gazdatársai sem vártak a langyosabb időre, a térségben mindenütt dolgoznak a vetőgépek. A megye déli részén lehullott, összesen mintegy 40 milliméternyi csapadék nagyon sokat javított az ősszel elvetett gabonák állapotán, de ugyanez nem mondható el a repcéről, az nagyon megsínylette a csapadékhiányt, az aszály megritkította a sorokat, aminek terméscsökkenés lesz a következménye.

Csala közelében, az Aranybulla Zrt. földjén kukoricát vet Varga Károly traktoros. A gazdaságban az idén 550 hektáron termesztik a takarmánynövényt, s a hét második felében a tervezett terület felén már végeztek is a munkával. Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezető a hírlap érdeklődésére arról számol be, hogy 300 hektáron már elvetették a napraforgót. Bár a hűvös idő miatt egyelőre elhúzódik a kelés, biztos, hogy a langyosodó idő gyorsan kicsalogatja majd a földből a hajtásokat. A gazdaságban legkorábban a hűtőházi feldolgozásra szánt borsó vetését kezdték meg. A munka jól sikerült, szépen kikeltek és fejlődnek a zsenge növények. Megnyugtató képet mutatnak a gazdaság gabonatáblái is, az ősszel elvetett kalászosok a csapadék hatására rendbe jöttek, látványos fejlődésnek indultak. A repce azonban nagyon megsínylette a vízhiányt, a vetésterület mintegy 30 százaléka károsodott.

A következő időszakban a gazdáknak fokozottan kell figyelni a kártevők, kórokozók megjelenésére. Szabó Gábor szerint a napraforgótáblákon rövidesen aktuális lesz a barkó elleni védekezés. Mióta tilos rovarölő csávázást végezni, a növények fejlődésének kezdetétől, mindaddig, amíg el nem érnek egy megfelelő fejlődési szintet és „ki nem nőnek a rovarok foga alól”, a korábbinál többször kell védekezni. Ez pedig tovább növeli – a napraforgó esetében akár duplájára is – a termelés amúgy is folyamatosan emelkedő költségeit.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában