Emelkedik a minimálbér, hatásairól Fejér megyei vállalkozásokat kérdeztünk

A már elfogadott, 2022 januárjában életbe lépő minimálbér-emelés szélesebb körű bérszínvonal-emelkedést hozhat magával, amely azonban hosszabb távon nem rontja, sőt, emeli a magyar gazdaság és vállalkozások regionális versenyképességét. A bérszínvonal emelkedése hozzájárulhat az automatizálás és a robotizálás terjedéséhez, legnagyobb vesztesei pedig az alacsony termelékenységű vállalatok lesznek. Nagyobb jelentősége lesz az emelésnek a hátrányosabb helyzetű (jellemzően kelet-magyarországi) régiókban működő vállalkozások számára, illetve a mikro- és kisvállalkozások egy részére. Ezek azok a cégek, ahol még mindig előfordul, hogy a minimálbért tudják a munkavállalóik számára biztosítani, emellett pedig jellemző a szürkefoglalkoztatás: sok esetben csak a valósnál alacsonyabb béren jelentik be a dolgozóikat. 

Bár a munkáltatói adóterhek jövőre 4 százalékponttal mérséklődni fognak, a béremelés terhének legnagyobb részét a foglalkoztatók viselik, ami alacsonyabb termelékenységű vállalatok esetében ugyancsak kihívást jelent majd.

Mindezek mellett más, új akadályokkal is szembe kell nézniük a kkv-knak, állítják a szakemberek. Míg tavaly a járvány közvetlen következményeként a kereslethiány okozott nehézségeket, mostanra viszont az anyaghiány jelent kihívást a kereslet intenzív visszatérése és a kiüresedő készletek miatt.

Mindezekkel kapcsolatban érintett Fejér megyei vállalkozásokat kérdeztünk.

– A minimálbér 2022-es emelését részben a koronavírus-járvány okozta infláció kényszerítette ki – vélekedett Kántor Sándor, a Kántor Mechanika Kft. ügyvezetője. 

Amint lapunk érdeklődésére kifejtette: világviszonylatban is jellemző a nagymértékű energia, alapanyag és élelmiszer áremelkedés, ami válaszút elé állította a világot. Ez alól hazánk sem kivétel. A klímaváltozás, a népességnövekedés, a klasszikus energiahordozók és a különleges alapanyagok iránti megnövekedett kereslet egy más, eddig ismeretlen – felgyorsult, visszafordíthatatlan – folyamatot indított el. Igényeink is megváltoztak, felértékelődött a szabadidő. Az emberek minél kevesebb időt szeretnének munkával tölteni. Ebben a helyzetben kerül bevezetésre az utóbbi idők legnagyobb, 20 százalékos minimálbér emelése, ami egy általános bérszínvonal növekedést von maga után. 

– Mivel Magyarországon a kis-, közép- és nagyvállalkozások tevékenysége a nemzetközi nagyvállalatok irányába történik, ezért a beszállítók a megnövekedett költségeket rájuk fogják hárítani. A multinacionális cégek, a növekvő gyártási költségek és a szűkülő emberi erőforrások miatt egyre inkább előtérbe kerül a mind nagyobb mértékű automatizálás, robotizálás. Ebben viszont csak azok a vállalkozások tudnak részt venni, akik felkészültek és egyre komplexebb megoldásokat tudnak nyújtani. Hosszabb távon a minimálbér-emelés mindenképpen fejlődést eredményez, de egyúttal nagy fejfájást és útkeresést jelent a vállalkozások számára – hangsúlyozta Kántor Sándor.

– Részünkről üdvözöljük ezt a bátor döntést, ami véleményünk szerint hozzájárulhat a magyar gazdaság mind rövid-, mind hosszútávú élénküléséhez – mondta el Varga Zsolt, a LogSol Kft. alapítója. – Felelős munkaadóként korábban sem támogattuk a minimálbéren történő foglalkoztatást, és a jelen nehéz gazdasági helyzetben is reményekkel telten tekintünk az újabb munkaerő-piaci kihívások elé. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi versenyhez igazodva ne csak a bérkiáramlást növeljük, hanem folyamatos képzéssel munkavállalóink tudását gyarapítva termékeinkben magasabb hozzáadott értékkel kompenzáljuk a költségnövekedésünket.

– Örvendetes, hogy a minimálbér és a kötelező szakmai bérminimum bruttó összege ilyen nagy mértékben (mintegy 20 százalékkal) növekszik. Ellentételezésképpen a béreket terhelő levonások csupán 4 százalékkal csökkennek, így a különbözetet, a bruttó bér mintegy 16 százalékát a munkáltatóknak kell kifizetni. Hogyan és honnan teremti meg ezt a többletköltséget a munkaadó? – vetette fel a Fejér Megyei Hírlapnak Horváth Rezső, a Karrier Bútor Kft. ügyvezető tulajdonosa.

– A nagy sorozatú termékeket gyártók és a gyártásukat automatizálni tudó cégek mielőbbi fejlesztéssel, technológiai ésszerűsítésekkel némileg ellensúlyozhatják a bérköltség-növekedést. Azonban a nagyobb gond a nagy élőmunka tartalmú termékgyártókat érinti jobban, ahol nincs lehetőség a robotizálásra, ők az áraik emelésével tudják némileg kompenzálni a többletkiadást, hiszen teljesen átterhelni nem tudják, mivel az azzal a kockázattal járna, hogy a termékeiket nem tudják eladni, így az eredményességük romlik, és akár csődbe is mehetnek. Talán az jobb megoldás lehetett volna, ha a minimálbért nem terhelné 15 százalékos személyi jövedelemadó, hanem csak például 5 százalékos, ami szintén bérnövekményt eredményezett volna. Az államháztartásba így is jelentősen több járulék folyik be, hiszen azok számításának alapja a bruttó bér.

– Súlyosbíthatja a helyzetünket, és a hozzánk hasonló méretű kisvállalkozók helyzetét az is, hogy megnövekszik majd a szürkegazdaságban működők száma, akik még az egyéb járulékokon kívül az áfát sem fizetik meg, így jelentősen alacsonyabb áron tudnak gyártani, szolgáltatni – tette hozzá Horváth Rezső.