A felnőttképzés új kereteiről értekeztek a Gazdaság Házában

A meghívottakat és az elő­adókat Radetzky Jenő köszöntötte. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megnyitójában kitért arra is, hogy a magyar vállalkozók, illetve vállalkozások vezetőiben kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaságban tartósan jelen lévő és a legfontosabb szerepet vállaló hazai vállalkozások támogatása milyen gazdaságpolitikai eszközök állnak rendelkezésre.

A szóban forgó eszközök, így a képzésekre szánt anyagi források is elhangoztak az eseményen. A szakmai rendezvény egyik előadója Nagy Ádám volt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára vázolta az előttünk álló, 2021–27-es pályázati források helyzetét. A szakpolitikus kifejtette:

– A kormány már 2019–2020 folyamán azon dolgozott, hogy jó előre előkészítse a következő ciklus támogatási programjait. Számtalan ilyen program jelent meg, amik közül választhattak a magyar vállalatok. Pontos összegeket az új programmal kapcsolatban még nem tudunk, de több száz milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésünkre, aminek a jó részét 2022-ben tervezzük kiírni megnyitni a magyar vállalkozások számára.

Mint megtudtuk, a fő prioritások összhangban állnak az Európai Unió fő prioritásaival, ami azt jelenti, hogy alapvetően a gazdaság zöldítése, a karbonsemlegesség, az energiahatékonyság, a minél magasabb hozzáadott értékkel történő tervezés és gyártás, a technológiafejlesztés támogatása, illetve a modernizáció, digitalizáció áll az első helyeken.

Zsuffa Ákos is meghívott vendége volt a szakmai fórumnak. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke rávilágított, hogy azért volt szükség a felnőttoktatási törvény módosítására, mert a szakképzés is változott, és a két rendszer egymás nélkül nem működhet. A felnőttképzésnek sokkal gyorsabban, rugalmasabban kell reagálnia a változásokra. Látható, hogy az iparban nagyon gyors beavatkozásokra van szükség, rövid képzésekre, méghozzá olyan területeken, amelyek korábban nem is léteztek, és éppen ezért kell megreformálni a felnőttképzés rendszerét. Ugyanakkor visszatérő probléma, hogy sokan nem tudják finanszírozni az oktatás költségeit, ezért is vezették be idén június elsejével a képzéshitel intézményét. A 2021–27-es uniós időszak egyik első pályázata pedig pont azt a felnőttképzést segíti elő, ami most jelent meg szeptemberben és október elsejétől már be is adható. Hiteligénylő bárki lehet, bármilyen magyar állampolgár. Az egyik verzió esetében a képzés díját a képzőnek utalják át, ilyenkor nullaszázalékos a hitel, amit 10 évre lehet felvenni. Ha valaki megélhetésre szeretné felvenni, szabad felhasználású hitel gyanánt, akkor pedig 1,9 százalékos kamatozású lenne, ugyanúgy 10 évre.

A szövetség elnöke ugyanakkor hozzátette:

– A rendszer most még nem állt fel teljesen, hiszen semmilyen reform, átalakulás nem lehet gyors, így párhuzamosan működnek a régi és az új felnőttképzési elemek.