Kapósak a beoltott munkavállalók

– Egyre több vállalkozás keresi, várja a szövetkezetünk tagságába tartozó nyugdíjas munkavállalókat. A kereslet élénkülése érthető, hiszen ennek az aktív, dolgozni akaró korosztálynak a többsége már túl van a második oltáson is, s mivel a vakcinával megkapta a vírus elleni védettséget, nem fenyegeti a megfertőződés, vagy a mások megfertőzésének veszélye. Főként a kereskedelemben tartanak rájuk igényt, de egyre több szolgáltató cégnek is szüksége van a tapasztalt, idős, „koronavírus-biztos” szakemberekre. A női munkaerőt főként a hiper- és szupermarketek keresik, s leggyakrabban pénztárosként, csemege- és húspultos eladóként foglalkoztatják őket. Más munkahelyeken – egyebek között az élelmiszer-feldolgozásban – szívesen bízzák rájuk a takarítást, a csomagolást, néhány helyen az irodai kisegítő munkát – mondja örömmel a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet családjába tartozó Északi Szomszédok csoportjának területi igazgatója. Szerepei Bálint szerint egyre kapósabbak a nyugdíjas szakik, nagyon gyorsan munkába állhatnak a villanyszerelők, a lakatosok, de talán nincs is olyan szakma, amelynek tapasztalt képviselőire ne tartana igényt valamelyik cég. A tapasztalat az, hogy folyamatosan bővül az állások kínálata, s várható, hogy a nyári szezonban már a vendéglátóipar is keresni fogja az idős munkavállalókat.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek 2017-ben jöttek létre. Az Északi Szomszédok – amelyhez Székesfehérvár és környéke is tartozik – az elsők között alakult meg, s gyorsan ismertté, kedveltté vált a dolgozni akaró, aktív nyugdíjasok között. A csoporthoz tartozó hat megyében a tagság létszáma már elérte a hatezret. A székesfehérvári irodához tartozó térségben ezer körül van, s közülük mintegy kétszázan az elmúlt hónapokban is aktívan dolgoztak. A nyugdíjas-szövetkezetek társadalmi és gazdasági igényt elégítenek ki azzal, hogy hozzájárulnak a munkaerőhiány enyhítéséhez, s szervezett, biztonságos kereseti lehetőséget biztosítanak azoknak a nyugdíjasoknak, akik szívesen dolgoznának, de segítség nélkül nem vagy csak nehezen találnak képzettségüknek megfelelő munkát.

Sokakat az is visszatartott a szövetkezetek alakulásáig a munkavállalástól, hogy tartottak tőle, amíg dolgoznak, szünetelni fog a nyugdíjuk folyósítása. Szövetkezeti tagként nem fenyegeti őket ez a veszély, nyugdíjuk megtartása mellett vállalhatnak munkát, s fizetésüket a 15 százalékos személyi jövedelemadón felül semmilyen más járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A szövetkezeti tagság nagy előnye még, hogy az idős munkavállaló maga döntheti el, mikor és mennyit szeretne dolgozni. Lehetősége van akár napi 2-3 órát vagy heti egy-két napot is dolgozni.

A munkaerőpiacra való visszatérés nemcsak nyugdíj-kiegészítési, biztos kereseti lehetőséget kínál a dolgozni akaró időseknek, hanem lehetőséget ad számukra a közösségi életre, új kapcsolatok kialakítására is. S hogy a vállalkozásoknak miért éri meg a nyugdíjasok foglalkoztatása? Azért, mert kevesebb járulékfizetési kötelezettség mellett rugalmas, az igényeiknek megfelelő munkaerőhöz jutnak. A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával szerencsésen egymásra találtak a munkaadók és az a munkavállalói csoport, amelynek a tevékenységére, tapasztalatára, szakmai tudására korábban is nagy szükség volt, a gazdaság újraindításának idején pedig még fontosabb a munkaerőpiacra való visszatérése.