Az emberiséggel egyidős szakma a földmérő

– A földmérés már az őskorban is fontos volt, hiszen készültek térképek, amin megjelölték az akkor élő emberek a vadászterületeiket, otthonukat. Ezeket leginkább állati bőrökre rögzítették, de készült agyagtáblába vésett változat is. Az ókorban már fontos tudomány­ág volt a földmérés, különösen Egyiptomban, ahol a Nílus sorozatos áradásai miatt folyton eltűntek a mellette fekvő termőföldek határai. Az évről évre jelentkező áradásokat követően ezeket minden alkalommal újra ki kellett tűzni, hogy kinek mettől meddig tart a területe – kezdett bele az érdekes szakmai történelemórába Koseczky Ádám, a Jáky József Technikumban tanuló földmérők tanára.

Azt is megtudtuk tőle, hogy Magyarországon Mária Teréziának köszönhetően a 18. században vált elsősorban szükségessé a földmérés az adózás, illetve a különböző katonai területek felmérése miatt. Nagyon sokáig a bécsi katonatisztek hajtották végre ezeket a méréseket, ők lettek kiképezve ezekre a feladatokra, ám később teljesen különálló szakterületté vált. Abban az időszakban még úgynevezett klasszikus geodéziai eszközökkel dolgoztak a szakemberek. Ezek mechanikai alkatrészekből, illetve optikai elemekből álló műszerek, szögmérők, teodolitok voltak, de elmaradhatatlan kellék volt a mérőszalag, illetve annak elődje, a mérőlánc is.

– Természetesen mi a Jákyban mindig az alapoktól kezdtük el az oktatást kilencedikben. A régi rendszerben már ekkor megkezdődött az ismerkedés a műszerekkel, vagyis a prizmák és a mérőszalagok helyes használatán keresztül eljutottunk a diákokkal a teodolitig, és végül a mostani, korszerű műszerekkel folytattuk a tanítást. Ám most már az új módszertannak megfelelően tanulnak majd a diákok, felmenő rendszerben. Különböző ágazatokra bontották a szakképzést, ami azt jelenti, hogy a földmérő, földügyi és térinformatikai technikusok a mezőgazdaság és erdészet ágazathoz tartoznak. Ennek megfelelően mindegyik ágazaton a 9. és a 10. évfolyamban ugyanazokat a tantárgyakat, ugyanazokat az ismereteket tanulják, illetve sajátítják el. Ezek között szerepel többek között az állattan, a növénytan vagy éppen a géptan, és csak a 11. évfolyamban jön erősebben a geodézia, és persze nemcsak teodolitokkal, hanem más, korszerű mérési technikákkal is – mondta Koseczky tanár úr.

Arról is tudomást szereztünk, hogy a földmérésnek nagyon sok szakterülete van, és mindnek különböző az eszközigénye, és más-más szak­értelmet is kíván.

– Foglalkozunk a teodolitoknak a továbbfejlesztett változatával, a mérőállomásokkal, illetve nyilván használunk műholdalapú helymeghatározó rendszereket is. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint az autós GPS, csak valamivel pontosabb, néhány kiegészítő rendszer miatt. A technikus évfolyamokon különbontjuk a földmérés különböző szakterületeit, így érintjük külön a mérnökgeodéziát vagy az ipari geodéziát, ami a különféle tervezési, építészeti munkákat segíti. Persze tanítunk térinformatikát is, ami a helyhez köthető adatokkal, azok elemzésével és megjelenítésével foglalkozó szakterület, de megismerkedhetnek a diákok a fotogrammetriával is, ami különböző mérőképek alapján történő térbeli adatok gyűjtését jelenti. Egyszerűen képeket készítünk egy adott objektumról, és abból egy valós, háromdimenziós modellt állíthatunk elő. Olyat, amin bármit meg tudunk mérni, így akár magasságot, szélességet vagy éppen térfogatot.

A szakember beszámolójából kiderült, hogy ennek a modern eljárásnak van egy nagy testvére is, ez a távérzékelés. Ugyanúgy képek alapján történő adatfeldolgozást jelent, annyi különbséggel, hogy az ezzel a módszerrel készített képek nem feltétlenül a látható fény tartományában születnek, illetve ezeket a fotókat műholdak rögzítik.

Segítségükkel megállapít­ható például a különböző területek növénnyel való borítottsága, hogy hol milyen növény helyezkedik el, hogy hol vannak például növényi betegségek. Jó példa erre a Magyarországon kialakított mezőgazdasági parcellaazo­nosító (Mepar) rendszer, amelynek segítségével megállapítják a földalapú támogatás igénylését követően, hogy ténylegesen hány hektár búza vagy más kultúrnövény terem egy adott táblán. Ezek mellett szerkesztenek digitális térképeket is, illetve úgynevezett kataszteri térképeket is, amelyek a földhivatali nyilvántartásba kerülnek, ami az ingatlan-nyilvántartás alapja.