2021.01.26. 07:28
Hol állnak a magyar keresetek?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kedvezmények nélküli) átlagkeresete 2010 és 2019 között 132,6 ezer forintról 244,6 ezer forintra, 84,5 százalékkal nőtt.
A keresetemelkedés mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg
Fotó: FMH-archív / Nagy Norbert
A növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A 20 megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, 8-ban átlag alatt nőttek a keresetek (ide tartozik egyebek mellett az oktatás és a szociális ellátás területe) – tájékoztatta lapunkat a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az Európai Unió 27 tagállamából 25-nek vannak 2010-től nettó kereseti adatai. Ez alapján az éves magyar nettó keresetek értéke 9097 euró volt 2019-ben, ami 2010-hez képest 45 százalékos gyarapodás. Ennél gyorsabban 6 tagállamban nőttek a nettó keresetek (például Romániában 96, Bulgáriában 88, Lettországban és Észtországban 83–84, de Lengyelországban is 50 százalékkal).
A hazai nettó átlagkereset az osztrák átlagkereset 28 százalékát érte el, ugyanakkor ez is csak arra volt elegendő, hogy a 27 tagállamból a 25. helyre kerüljünk 2019-re (mögöttünk Románia és Bulgária áll).
Az Eurostat (az unió statisztikai hivatala) adatbázisa más fontos mutatókat is tartalmaz, így az egyes kereseti sávokban lévők nettó kereseteinek alakulásáról is vannak adatok. Ez alapján látható, hogy a hazai átlagos (euróban mért) nettó keresetemelkedés (45 százalék) mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg a kiskeresetűek kárára.
Az átlagkereset felét elérők esetében a fizetések növekedési üteme 2010-hez képest csak 31,6 százalék volt, az átlagkereset kétharmadát keresők esetében 38,2 százalék, míg az átlagkereset 1,67-szeresét elérőknél 65,6 százalék volt a növekedés. Vagyis az adórendszer változása a magasabb jövedelműeket hozta igen kedvező helyzetbe.